Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross Gábor: A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában. A jövedékbevételek alapjául szolgáló „foglalkozások és intézetek" nem tárgyai a szabad versenynek, mert kizárólagos jogon, mint regálék vagy monopolok, működnek. Működésüket nem egyedül á pénzügyi érdek irányítja, hanem általános közgazdasági és közigazgatási érdekek is fontos szerepet játszanak annál, amiből az is következik, hogy a súlypont nem kizárólag a rentabilitáson vari. A jöveuékszerű bevételek fontosságát az állami háztartásokban különbözőképen ítélik meg. A régebbi írók a jövedékszerű állami bevételek ellen foglalnak állást, amennyiben az alapjuk gyanánt szolgáló intézményeket a közgazdasági életre károsnak, a bevételek összegét pedig az államháztartás szempontjából lényegtelennek tartják. Azonban mentül inkább közeledik a tudományos kutatás napjainkhoz, annál inkább változik a felfogás, bár a közgazdasági aggályok még mindig fennállanak. Végül napjaink egyik állampénzügyi elve, a „szocializálás", éppen az ellenkező végletbe csap átí az államháztartást a közteherszolgáltatások helyett az állami Vállalatok bevételein kell felépíteni. A helyzetet Amonn élesen jellemzi a következőképen: „ha az állam kereseti tevékenysége jól működik, lehetséges, hogy a közterhek csökkenthetők, de ez a tevékenység sohasem lehet olyan méretű, hogy az adók teljesen kiküszöbölhetők legyenek, mert ehhez a nemzet egész ingó és ingatlan vagyonára volna szükség, vagyis a magántulajdont és ezzel a magángazdálkodást teljesen még kellene szüntetni." II. Ezekután áttérhetek tanulmányom tulajdonképeni tárgyára, annak a szerepnek vizsgálatára, ameh^et a jövedékek a magyar állam háztartásában betöltenek. Elméletemből kifolyólag a háborúelőtti pénzügyi alkotmányunk következő intézményeiből eredő állami bevételeket tartom jövedéknek: A) a pénzverési regálé, B) a sóregále, C) a lőpormonopólium, D) a dohánymonopólium, E) a lottómonopólium, F) a posta, távírda és távbeszélő, G) a m. kir. postatakarékpénztár, H) bankjegymonopólium. Egyenkint fogom ezeknek az intézményeknek kifejlődését és pénzügyi eredményeiket ismertetni és méltatni, egyúttal indokolva azt is, hogy miért tartom bevételeiket jövedékeknek. A) A pénzverési regálé. A pénzverés joga a legősibb és a Ieg^fontosabb királyi haszonvételek egyike. A középkor keresztény uralkodót önálló pénzverés nélkül nem tudott elképzelni. Ennek a felfogásnak megfelelően Szent István királyunk már uralkodásának 4 1. sz