Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az adómorál Németországban

Joggyakorlat. zésére szolgál, amiért az nem tarto­zik a H. H. Ö. 9. §. (1) bekezdéséhez fázott utasítás (3) bekezdésében fel­sorolt üzlethelyiségek közé, hanem ugyanez utasítás (4) bekezdése értel­mében, mint kocsiszín csak mellék­helyiséget képez, amely a 9. §. (4) bekezdéséhez fűzött utasítás (4) be­kezdése értelmében, csak a lakrészek vagy üzleti helyiségek haszonérté­kének megállapítására bír befolyás­sal. Minthogy pedig ez a helyiség már az 1917. novemberi alapbér meg­állapításakor is megvolt, s így az adózó fél által lakott lakrész alap­bérének megállapításakor figyelembe vétetett: az alsófokú hatóságok által az után most külön felvett 600 arany­korona alapnak megfelelően számí­tásba vett 300 aranykoronát, a kir. közigazgatási bíróság az 1926. évi adóalapból kihagyta. A kocsislakás­ként szereplő, de most gépkocsi­vezető által használt lakás után pe­dig csak 120 aranykorona alapnak a 36%-át vette adóalapul. Mert ez után az épületrész után az alap úgy az 1917. novemberben ennyi volt, mint az 1925. évi házadóalap megállapí­tásánál is ennyi vétetett alapul, s minthogy a bérbeadott lakások alap­bérét se lehetett emelni, az ezután számításba vehető haszonérték meg­állapításánál sincs indok az alap emelésére. (Közig, bíróság 24.927. 1927. sz.) Házadó. H. H. Ö. 8. §. 213. A nyers házbérjövedelemböl házbérfillér címén levonásnak helye nincs. Indokok: Panaszosok azt kifogá­solják, hogy a házfilléreket az adó­alapból nem vonták le. A bíróság a kifogást alaptalannak találta. A fel­terjesztett iratoknál lévő házbérbe­valíási ív szerint házadó alá a nyers házbérjövedelem vonatott és a pana­szosok által levonásba hozni kívánt házbérfillérek ebben az összegben benne foglaltatnak, vagyis panaszo­sok a bérlőktől a házbéren felül kü­lön házbérfilléreket nem szedhet. Az 1925. évi 200/P. M. számú p. ü. min. H. Ü. 8. §-ának (6) bekezdés 1. pontja szerint csak a külön szedett házbér­fillér nem számítandó a nyers ház­bérjövedelembe, vagyis a nyers ház­bérjövedelemből házbérfillér címén levonásnak helye nincsen. (Közig, bíróság 3.543/1928. sz.) Házadó. H. H. Ö. 2. §. 214. Mentes a házadó alól a községi szülésznő természetbeni lakása. Indokok: A beszerzett hivatalos értesítés és az ahhoz csatolt kép­viselőtestületi határozat szerint a köz­ségi szülésznő alkalmazása az 1903. XXXVIII. t.-c. 27. §-a alapján történt és járandósága 130 Kor. készpénz­ben és természetbeni lakásban álla­píttatott meg. Minthogy pedig a szü­lésznő alkalmaztatása alapján köz­ségi alkalma™tt, s a községi alkal­mazottaknak természetbeni lakásul átengedett épületrészek a H. H. Ö. 2. §. 2. pontjának rendelkezése sze­rint állandóan mentesek a házadó alól, a panasznak helyet kellett adni. (Közig, bíróság 12.617/1927. sz.) Házadá. H. H. Ö. 4. §. 215. A bérbeadással a mezőgazda­sági szeszgyárépület elveszíti az adómentességet. Indokok: A panasosznak mezőgaz­dasági szeszgyárát B. Frigyesné bérli. A bérösszeg és az ebből a másod­fokú határozattal megállapított ház­aJóalap összegszerűen nem vitás és a panaszos csupán azt teszi vita tár­gyává, hogy a szóbanforgó gyárépü­let, mely rendeltetését a bérbeadás után is megtartotta, a bérbeadás tényével állandó adómentességét nem vesztette el. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A gazdasági épületek, gyárak és ehhez hasonló ipartelepek állandó házadómentessé­gének indoka az, hogy az ilyen épü­let csak közvetve, munkaeszközként hat a közre bizonyos jövedelem létrejöttében, s így a valóságos épülthozadék meg nem állapítható. A helyes adóztatás elve tehát azt hozza magával, hogy az ilyen épüle­tek, amelyek a termeléssel elválaszt­hatatlan kapcsolatban vannak, ne mint épületek, hanem mint munka­eszközök jöjjenek tekintetbe és az ezekben fekvő tőke külön meg nem áiiapítható hozadéka a vállalat ter­mészetének m^felelő adót viselje, mert hozadéka is ebben a jövede­lemben jelentkezik. Következik ebből az, hogy az ezen épületekre nyuj­338 8—9. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom