Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 8-9. szám - Az adómorál Németországban
Joggyakorlat. zésére szolgál, amiért az nem tartozik a H. H. Ö. 9. §. (1) bekezdéséhez fázott utasítás (3) bekezdésében felsorolt üzlethelyiségek közé, hanem ugyanez utasítás (4) bekezdése értelmében, mint kocsiszín csak mellékhelyiséget képez, amely a 9. §. (4) bekezdéséhez fűzött utasítás (4) bekezdése értelmében, csak a lakrészek vagy üzleti helyiségek haszonértékének megállapítására bír befolyással. Minthogy pedig ez a helyiség már az 1917. novemberi alapbér megállapításakor is megvolt, s így az adózó fél által lakott lakrész alapbérének megállapításakor figyelembe vétetett: az alsófokú hatóságok által az után most külön felvett 600 aranykorona alapnak megfelelően számításba vett 300 aranykoronát, a kir. közigazgatási bíróság az 1926. évi adóalapból kihagyta. A kocsislakásként szereplő, de most gépkocsivezető által használt lakás után pedig csak 120 aranykorona alapnak a 36%-át vette adóalapul. Mert ez után az épületrész után az alap úgy az 1917. novemberben ennyi volt, mint az 1925. évi házadóalap megállapításánál is ennyi vétetett alapul, s minthogy a bérbeadott lakások alapbérét se lehetett emelni, az ezután számításba vehető haszonérték megállapításánál sincs indok az alap emelésére. (Közig, bíróság 24.927. 1927. sz.) Házadó. H. H. Ö. 8. §. 213. A nyers házbérjövedelemböl házbérfillér címén levonásnak helye nincs. Indokok: Panaszosok azt kifogásolják, hogy a házfilléreket az adóalapból nem vonták le. A bíróság a kifogást alaptalannak találta. A felterjesztett iratoknál lévő házbérbevalíási ív szerint házadó alá a nyers házbérjövedelem vonatott és a panaszosok által levonásba hozni kívánt házbérfillérek ebben az összegben benne foglaltatnak, vagyis panaszosok a bérlőktől a házbéren felül külön házbérfilléreket nem szedhet. Az 1925. évi 200/P. M. számú p. ü. min. H. Ü. 8. §-ának (6) bekezdés 1. pontja szerint csak a külön szedett házbérfillér nem számítandó a nyers házbérjövedelembe, vagyis a nyers házbérjövedelemből házbérfillér címén levonásnak helye nincsen. (Közig, bíróság 3.543/1928. sz.) Házadó. H. H. Ö. 2. §. 214. Mentes a házadó alól a községi szülésznő természetbeni lakása. Indokok: A beszerzett hivatalos értesítés és az ahhoz csatolt képviselőtestületi határozat szerint a községi szülésznő alkalmazása az 1903. XXXVIII. t.-c. 27. §-a alapján történt és járandósága 130 Kor. készpénzben és természetbeni lakásban állapíttatott meg. Minthogy pedig a szülésznő alkalmaztatása alapján községi alkalma™tt, s a községi alkalmazottaknak természetbeni lakásul átengedett épületrészek a H. H. Ö. 2. §. 2. pontjának rendelkezése szerint állandóan mentesek a házadó alól, a panasznak helyet kellett adni. (Közig, bíróság 12.617/1927. sz.) Házadá. H. H. Ö. 4. §. 215. A bérbeadással a mezőgazdasági szeszgyárépület elveszíti az adómentességet. Indokok: A panasosznak mezőgazdasági szeszgyárát B. Frigyesné bérli. A bérösszeg és az ebből a másodfokú határozattal megállapított házaJóalap összegszerűen nem vitás és a panaszos csupán azt teszi vita tárgyává, hogy a szóbanforgó gyárépület, mely rendeltetését a bérbeadás után is megtartotta, a bérbeadás tényével állandó adómentességét nem vesztette el. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A gazdasági épületek, gyárak és ehhez hasonló ipartelepek állandó házadómentességének indoka az, hogy az ilyen épület csak közvetve, munkaeszközként hat a közre bizonyos jövedelem létrejöttében, s így a valóságos épülthozadék meg nem állapítható. A helyes adóztatás elve tehát azt hozza magával, hogy az ilyen épületek, amelyek a termeléssel elválaszthatatlan kapcsolatban vannak, ne mint épületek, hanem mint munkaeszközök jöjjenek tekintetbe és az ezekben fekvő tőke külön meg nem áiiapítható hozadéka a vállalat természetének m^felelő adót viselje, mert hozadéka is ebben a jövedelemben jelentkezik. Következik ebből az, hogy az ezen épületekre nyuj338 8—9. sz.