Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross Gábor: A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában. folyik, hanem csak az azokból eredő bevételt1. Ezért a dohányjövedék vagy sójövedék alatt nem a dohány- vagy sómonopóliumot, mint intézményt kell érteni, hanem csak azok pénzügyi eredményét Második elemnek említem a fejlődéstörténeti elemet. A jövedékszerü bevételek alapjául szolgáló államhatalmi akaratnyilvánítás rendszerint azokba az időkbe nyúlik vissza, amikor a domaniális jövedelmek az állami szükségletek fedezésére már nem voltak elegendők és azok kiegészítésére az úgynevezett kisebb királyi haszonvételek bonyolult és messzeágazó rendszere fejlődött ki. Az állami ga'zdálkodás korszerű kifejlődésével párhuzamosan e haszonvételek állampénzügyi súlya veszít értékéből és rendszerük mindinkább helyet ad az adó- és illetékszolgáltatásoknak. Amit azonban az állami háztartások napjainkig igazgatási, pénzügyi vagy társadalmi érdekekből regálénak megtartottak, az jövedék alapjául szolgál, de nem jövedék az olyan állami bevétel, amely hajdani regáléból más természetű bevétellé (adóvá vagy illetékké) alakult át. A jövedék harmadik elemének annak kizárólagos, egyedárusági (monopoUsztikus) jellegét tekintem, vagyis azt, hogy a jövedék az állam által kizárólagosan gyakorolt gazdasági tevékenységből eredő bevétel. Ebből az folyik, hogy a jövedékbevétel a modern állami háztartásokba beállított állami vállalatokból is származhatik, ha ezeknek kizárólagos jellegük van. A jövedék tehát nemcsak a történelmi múltban gyökerező regálékból, hanem napjaink állampénzügyi és állarngazc'asági műveleteiből is keletkezhetik. Negyedik elemnek tartom azt, hogy a jövedékbevétel alapját képező intézmény, jogosítvány vagy vállalat az állam vagyonmérlegében mindig kimutatható anyagi vagy eszmei cselekvő érték. Valamint a magánvállalatok tulajdonában nemcsak tárgyi értékeket, hanem szabadalmakat, gyártási eljárásokat és szolgalmakat találunk, sokszor döntő fontosságú eszmei vagyonrészek gyanánt, épp úgy bírhat az állam is ingatlanai, üzemei, épületei és berendezései mellett, pénzügyi politikai elveken nyugvó rendszerekből álló jövedelmi forrásokat. Ilyen például az állam-, vagy a banjegyek kibocsájtásának kizárólagossága, vagy a lottójövedéknél az osztálysorsjáték szabadalma. A súlypont a vagyonilag kimutatható értéken van és enélkül — nézetem szerint — jövedékről nem lehet szó. Az anyagi vagy eszmei cselekvő érték mellett, ötödik eleme a jövedéknek, hogy mindig közérdekű intézményből folyik. Ez a közérdek lehet közgazdasági — mint például a posta stb. — vagy közrendőri, közjóléti — mint például a lottó, a rádió stb. — és az államhatalom etikai célkitűzéseinek következménye. Végül hatodik elem gyanánt — szembehelyezkedve számos közgazdasági íróval — rá kell mutatnom arra, hogy a jövedék alapját alkotó államhatalmi akaratnyilvánítás mindig pénzügyi érdeket szolgál, ha nem is a jövedék összegszerű nagyságával, hanem azokkal a megtakarításokkal, amelyek az illető művelet által elérhetők. Tipikus példa erre a lottójövedék és a lőporjövedék. Mindkettőnek számszerű pénzügyi eredménye kétségtelenül lényegtelen, 2 1. sz.