Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Ujabb adómérséklés

Kérdések és válaszok. kekkel rendelkeznek — a végleges elszámolásról küldött számlákkal együtt szintén számlabélyegilleték alá esnek. XXV. Kérdés: Egy fél illetékhátralékának lefizetésére halasztást kér. Az 1 P 60 filléres bélyeggel ellátott kérvényéhez csatolja a vonatkozó fizetési meghagyást. A kérvény mellé becsatolt fizetési meghagyást el kell-e látni a 16 filléres mellékleti bélyeggel? Válasz: Az illetékhátralék részletfizetése iránti kérelemhez mellékelt fizetési meghagyás az ill. díjj. 73. tétele és 74. tételének c) pontra egybevetett értelme szerint illetékköteles. XXVI. Kérdés: A róm. kath. egyházközségi hivatal egyik igazgatónk terhére az 1927. évi adóalap 1%-át írta elő egyházi adó címén. Kérünk szíves felvilágosítást arra vonatkozólag, hogy az egyházközség jogosan alkalmazta-e az 1%-os adókulcsot, mert tudomásunk szerint a róm. kath. egyház eddig csak az adóalap K%-át szedte egyházi adó címén. Válasz: Az egyházi adószedés jogát az egyházi jogszabályok szabályozzák. Az adó kulcsát (mértékét) az évi költségvetés alapján az egyházközség elöljárósága állapítja meg. Tehát a szükséghez képest magasabban vagy alacsonyabban. Az egyházi adó kivetése ellen a megyés püspökhöz és annak határozata ellen a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz lehet fellebbezni. XXVII. Kérdés: Fizetendő-e forgalmi adó azon áru után, amelyet egy olyan cégnek szállítottunk, amely cégnek a cégtulajdonosa azonos cégünk cégtulajdosával. Megjegyezzük, hogy az árut, jelen esetben cserepet nem eladás végett szállítottunk, hanem a szárítószínek és épületek javítására. A fentiekhez kiegészítésül közöljük még, hogy az egyik üzem a másiknak megfizeti az áru ellenértékét. Válasz: Amennyiben a szóbanforgó cégek tulajdonosai a szállítás időpontjában igazolhatóan azonos természetes személyek voltak, az árut szolgáltató cég forgalmi adót leróni nem tartozik. Az árut átvevő cég a kapott áru eladása esetén természetesen tartoznék adót fizetni, a jelzett felhasználás folytán azonban nem. Az a körülmény, hogy az áru ellenértékét az átvevő cég tényleg ki is fizette, az eladó mentességét nem érinti. XXVIII. Kérdés: A 400/1927. P. M. sz. rendelet (társulati adó) 11. §. 5. pontja szerint: „felszámolás vagy csőd esetében a felszámolási zárszámla vagy a felosztási terv alapján mutatkozó adóköteles felesleg az adókivetés alapja, melyet, mint egy évre szóló adóalapot kell társulati adó alá vonni". Egy felszámoló vállalatnak van a vagyonoldalon egy millió pengő értékű vagyontárgya, mely felosztásra kerülne. A teheroldalon szerepel 300.000 P alaptőke és tőketartalék, továbbá 500.000 P külön tartalékalap. Ez utóbbi a megelőző évben elért nyereségből keletkezett és a mérleg valódiságának helyreállításáról szóló 700/1925. P. M. sz. rendelet 42. §. 2. pontja értelmében mint látszatnyereség adómentesítve lett és tartalékoltatott. Ezen 500.000 P tartalék tehát feltétlenül adómentes. 326 8—9. sz.