Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Ujabb adómérséklés

Kérdések és válaszok. A kérdés most az, hogy az esetben, ha a felszámolási zárszámla szerint mutatkozó 1 millió pengőt szétosztják, a tőke és tőketartalék 300.000 pengőjét meghaladó 700.000 P fogja-e adókivetés alapját képezni, v;:gy pedig csak 200.000 P, mert az 500.000 P egy adómentes tartaléktételt képez, míg az első helyen idézett 11. §. 5. pontja szerint csak az adóköteles feleslegek vonhatók adó alá. Válasz: Ha a pénzügyi hatóság a külön tartalékalapba helyezett 500.000 P látszólagos nyereséget a társulati adó kivetése során adómentesnek elfogadta, tehát annak adómentességét megállapította, úgy csupán a felszámolás során mutatkozó 200.000 P nyereség után kell a társulati adót fizetni. XXIX. Kérdés: Az 1924. évi 5.007. P. M. sz. rendelet 7. §-ában előírt fegyverigazolvány-illeték évente fizetendő-e? Ugyanis a vadászjegy váltása alkalmával a fegyverrel vadászó egyének évente róják le a fegyverigazolvány-illetéket, míg a nem vadászok évenként nem róják le a fegyverigazolvány-illetéket, mert a főszolgabírótól nyert fegyvertartási engedélyük — szövege szerint — visszavonásig érvényes, amiből az következik, hogy évekig nem fizetnek fegyverigazolvány-illetéket, csak azt, amit a fegyvertartási engedély megszerzésekor (egyszersmindenkorra a visszavonásig) az engedélyen bélyegben le is róttak. Szíveskedjék tehát felvilágosítást adni arra nézve, hogy a fegyverigazolvány-illeték — mint annakelőtte a fegyveradó — évenként esedékes-e, avagy a fegyvertartási engedély tartamára szól (több évekre a visszavonásig). Továbbá, hogy a fegyverrel vadászok, a vadászjegyet váltó egyének is részesülnek-e abban a kedvezményben, hogy több évekre, a fegyvertartási engedély visszavonásáig csak egyszersmindenkorra az engedély megszerzésekor kötelesek leróni a fegyverigazolványilletéket, tekintettel arra, hogy az ezek részére kiadott fegyvertartási engedély szintén a visszavonásig érvényes. Válasz: A fegyverigazolvány illetéke évenként fizetendő. A nem vadászok nem ezt, hanem az 1914. évi 5.007. P. M. sz. rend. 7. §. 2. bekezdésében foglalt engedélyilletéket fizetik, ami csak az engedély kérése, illetőleg megújítása esetén fizetendő. XXX. Kérdés: A m. kir. adóhivatal kiadott egy rendeletet, hogy egy közigazgatási bírósági döntvény alapján örök lakók külön adózandók meg házadóval az általuk használt lakrész után s hogy ezt a tulajdonos nem tartozik fizetni. Megjegyezni kívánom, hogy nálunk olyan öröklakás, mint pl. Budapesten, hol egész bérházak ily címen többek tulajdona, nincsen. Itt csak oly esetben van öröklakásról szó, ha pl. valaki eddig a házát s magának szerződésileg ott öröklakást biztosít, tehát nem tulajdonos, csak úgyszólván lakásszolgalmi joga van. Ez véleményem szerint, ha a H. H. Ö. utasítását nézzük, nem róható meg külön házadóval, hanem az egész ház után a tulajdonos tartozik fizetni 8—9. sz. 327