Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Ujabb adómérséklés

Kérdések és válaszok. XXI. Kérdés: Ideiglenesen alkalmazott nap^zámo^ után kell-e kere seti adót fizetni? Válasz: Az 1927 »V. t.-c. 9. §-a a napszámosok adómentességét megszüntette, az adómentes létminimumot pedig évi 960 pengőben állapította meg. A kereseti adóról szóló hivatalos összeállítás (1927. évi 200. P. M. szám) 18. §-a szerint — ennek megfelelően — csak heti 20 pengőnél, illetve havi 80 pengőnél nagyobb szolgálati illetmény után kell kereseti adót fizetni. Ehhez képest az ideiglenes közönséges napszámos után is kell kereseti adót fizetni akkor, ha a bére hetenkint 20 pengőnél több. Ha a napszámos egy hétnél rövidebb ideig dolgozik is, a részére kifizetett bér egy heti bérnek tekintendő. XXII. Kérdés: Egy magánfél bead egy panaszfeljelentést X. állami alkalmazott ellen, annak felettes hatóságához, mert tartozását többszöri felszólítás dacára nem fizette meg. Kéri beadványában, hogy a követelés X. állami alkalmazott illetményeiből vonassék le és neki fizettessék ki. Minő bélyegkötelezettség alá esik ezen beadvány? Válasz: A kérdezett beadvány az illetékdíjjegyzék 13. tétel III. pontja alapján 1 P 60 f bélyegilleték alá esik. XXIII. Kérdés: Tisztelettel kérem, szíveskedjenek velem közölni, vájjon a pénzügyigazgatóságnak azon minősítése, hogy cégem kizárólag terménykereskedő és így az általam forgalmazott kenyér-gabonaneműek forgalmi adómentesek, épségben marad-e azon esetre, ha cégem minjt bizományos, bányatermékek és az erdő'gazdálkodásból eredő áruk közvetítésével bizományi alánon foglalkozik? Válasz: Az 1921. évi 158.429. sz. püm. rendelet alapján az 1921 : XXXIX. t.-c. 37. §. 12. pontjában biztosított adómentességet a nem kizárólagos terménykereskedők is igénybe vehetik, ha erre a pénzügyigazgatóslágtól engedélyt kaptak. Az engedély megadásának előfeltétele, hogy a cég terményüzletéről olyan elkülönített könyvelést vezessen, amelyből az adómentes és az adóköteles árukra eső forgalom bármikor pontosan megállapítható. XXIV. Kérdés: Téglaeladásainkat nagyobb kötések formájában eszközöljük, melyek iebonyolítása heteket szokott igénybe venni. A kötésekre lehívott téglamennyiségeket eddigelé rövidebb időközökben számláztuk le; renászerint hetenkint, tekintettel arra, hogy az áru kifizetése is így történik. E hetenkinti számlázás azonban roppant munkát zúdít irodánkra, míg ha az áru leszámlázása a kötés lebonyolítása után foganatosíttatnék, jelentős munkamegtakarítást érhetnénk el. Kérdésünk tehát: nem ütközik-e a számlailletékekre vonatkozó előírásokba az a tény, ha az árut a kötés teljes lebonyolítása után számlázzuk le, s addig csak szállítási értesítőket küldünk, amelyen a hetenkint átvett árumennyiség van feltüntetve, annak értékmegadása mellett? Válasz: A hetenkinti szállítási értesítők — minthogy azok a közöltek alapján, az 1920 : XXIV. t.-c. 10. §. 1. pontjában megállapított kellé8—9. sz. 325