Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross Gábor: A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában. > A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában. Irta: dr. Baross Gábor, a m. kir. postatakarékpénztár ny. vezérigazgatója. L A pénzügyi szakirodalom, tudomásom szerint, eddig a „jövedék" szó fogaimát nem határozta meg. Pénzügyi jogászaink, mint Mariska, Exner, csak arra szorítkoznak, hogy bizonyos regálé és monopolisztikus bevételeket jövedékek gyanánt felsoroljanak. Navratil és Földes pénzügytanaiban fogalmi meghatározást szintén nem találunk. Egyedül Teleszky János mutat rá röviden, hogy „a régi pénzügyi jogi elmélet egyrészt az állami egyedáruságokat, másrészt az állami regálékat foglalta a jövedékek alá," a mai korban a pénzügyi jog elmélete regáléknak — jövedékeknek — nevezi „azokat a gazdasági jellegű foglalkozásokat és intézeteket, amelyeknek tartását illetőleg kizárólagos módon való űzését az állam magának tartja fenn azért, mivel azokat a magánosoknál jobban s mind a maga saját érdekének, mind a közérdeknek megfelelőbben képes vinni." Kíséreljük meg a „jövedék" fogalmi meghatározását. Ez a szó sajátlagosan magyar szakkifejezés, amely szótanilag „a felsőség által kivetett adókból bevett jövedelmet" jelent és ennek megfelelően a gyakorlatban igen tág értelemben használják — mint ahogy látni fogjuk — helytelenül. így beszélnek vámjövedékről, ami pedig kétségen kívül nem az, jövedéki büntető jogról, jövedéki kihágásokról, jövedéki büntető eljárásról, bár mindezek az egyetemes fiskális érdekek védelmét szolgálják. Van „jövedéki bírságalapunk", amelybe az összes pénzügyi büntetéspénzek befolynak. A pénzügyi hatóságok „az összes jövedék" képviseletében és érdekében járnak el. A „jövedék" szót idegen nyelvre lefordítani nem lehet. Az ennek német nyelven állítólag megfelelő „Gefálle" kifejezésnek egész más értelme van és az államnak bizonyos domaniális bevételeit jelenti. A fogalmi meghatározásnál fehát idegen nyelvű példák sem állnak rendelkezésre. Keresnünk kell tehát azokat a jellegzetességeket, amelyek a jövedék fogalmának tüzetes meghatározásához vezethetnek. Ezek közül elsőnek említem a szótani elemet, amely szerint a jövedék kétségtelenül nem jelenthet valamely foglalkozást, intézetet vagy bármely más alapot, amelyből haszon, bevétel vagy jövedelem I. sz 1