Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / Tartalommutató

XII Oldal szerint, hanem azon időpont szerinti érték alapul vételével kell megállapítani, amikor a kincstár joga az illetékre megnyílt. (16.175/1926. P. sz.) . . 186 Az alapító felelőssége a részvénytársaság megalakulásával megszűnik s a részvénytársaságok alakulásával felmerült illetékekért ezen időtől egyedül a megalakult részvénytársaság a felelős. (6.221/1924. P. sz.) 197 A részvénykibocsátási illeték alapjához az alapítási költségekre befizetett összeg nem számítható hozzá. (6.180/1925. P. sz.) 197 1920 : XXIV. t.-c. 40. §. Csupán a cégbírósági iratoknak az új telepre illetékes bírósághoz való áttétele iránti kérvény az 1920 : XXIV. t.-c. 40. §. 8. pontja szerint esik illeték alá. (7.175/1927. P. sz.) . . .186 Cégtelepeknek más cégbíróság területére való áthelyezés bejelentését tartalmazó beadvány ugyanolyan illeték alá esik, mint az új bejegyzést kérő beadvány. (21.458/1926. P. sz.) 187 Egy cégjegyzésre jogosult személyre vonatkozó bejegyzés megváltoztatására irányuló beadványból az illeték csak egyszer követelhető. (12.228/1927. P. sz.) 195 1922 : VI. t.-c. 10. §. Nyugdíjas állami tisztviselő pályázati kérvénye illetékmentes. (10.856/1927. P. sz.) . . .351 10.300/1923. P. M. sz. rend. A beadványi bélyegilleték a benyújtás (postára adás) napján és nem a beiktatás napján érvényes szabályok szerint rovandó le. (7.602/1925. P. sz.) . 199 68.600/1924. sz. püm. r. 6. §. a) p. A bűnügyben használt meghatalmazás illetékére nincs befolyással az, hogy az eljárás a kir. járásbíróság, vagy a kir. törvényszék jogkörébe tartozik. (5.589/1925. P. sz.) ... 198 901/1925. P. M. rend. 8. §. I. A telekkönyvi hatósághoz beoidaJ kebelezés vagy előjegyzés végett bemutatott váltón lerótt illetéket benyújtás előtt kell kiegészíteni, ez az illeték tehát a benyújtás tényével esedékessé válik s az nem téríthető vissza azon a címen, hogy a kért bekebelezés vagy előjegyzés megtagadtatott, vagy hogy a kérvény határozat hozatal ! előtt visszavonatott. II. A fölösen és tartozatlanul lerótt illeték azonban visszatérítendő, mert az 1925. évi 901. P. M. számú rendelet 9. §-ában foglalt visszatérítési tilalom csak a váltó után tényleg járó illetékre, de nem a fölösen és tartozatlanul lerótt illetékre is vonatkozik. (17.275/1926. P. sz.) 195 5.006/1924. P. M. sz. r. 2—3. §. Ha valaki engedély nélkül rendez sorsjátékot, az engedélyesek által fizetendő illeték fizetésére nem kötelezhető. (16.381. 1927. P. sz.) 351 3i Törvénykezési illetékhez. 1912 : XLIII. t.-c. 1. §. A holtnak nyilvánítás iránt beadott kérvény az 1914 : XLIIÍ. t.-c. 1. §. a) pontjában meghatározott illeték kétszeres összege alá esik. (25.926/1926. P. sz.) 188 Az ítélet kihirdetéséről felvett jegyzőkönyv tárgyalási jegyzőkönyvnek nem tekinthető. (20.331/1926. P. sz.) .... 244 1914 : XLIII. t.-c. 2. §. Nem kitűzött tárgyalási határnapnak, hanem a megtartott tárgyalás folytatásának az elhalasztására irányuló kérelem nem a polgári perrendtartás 239. §-ára alapított halasztási kérelem, tehát az 1914 : XLIII. t.-c. 2. §-ának 1. pontja nem alkalmazható. (2.397/1926. P sz.) 138 1914 : XLIII. t.-c. 20. §. Egyességi illeték mértéke szempontjából első tárgyalásnak a perfelvételi tárgyalást kell tekinteni. (8.179/1927. P. sz.) . . 303 A fellebbviteli bíróság előtt kötött egyesség után járó illetékek szempontjából az első bíróság ítéletének meghozata-