Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Elévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre

Dr. Takács Gy.: Elévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre. iuiiuiiiiimuiiiiiiiiiiw^ 11 • III. 1. Általános jogelv az, hogy az elévülés abban a pillanatban kapcsolódik a joghoz, amikor az a kereshetőséggel rendelkezik. Az érvényesíthetés pillanatában tehát elkezdődik az elévülés. Ez egymagában is eldönti azt a felmerült kérdést, hogy hely adható-e az elévülési kifogásnak oly ügyben, amikor pl. tíz év előtt külföldön kelt okiratot most hoznak be az országba. A felhozott jogelv ezt a kérdést nemlegesen dönti el. Mert az okirattal kapcsolatos közjogi kötelem — tehát az adószedési illetve viselési jogviszony — érvényesíthetése csak akkor állott be, amikor az okirat jogi hatása a belföldre kiterjedt. E közjogi kötelemben a jog érvényesíthetése a behozatalkor született meg s így az elévülés kezdete is ehhez az időponthoz csatlakozik. Az általános jogelvnek a hivatalos összeállítás is megfelel, mert hisz a kivetési jog elévülését a követelési jog beálltával hozza kapcsolatba. 2. A tévesen befizetett, illetőleg lerótt, vagy jogellenesen beszedett közszolgáltatások, illetőleg a folyó tartozás nélkül álló túlfizetések visszakövetelése tekintetében a felek igénye (a felek igényének érvényesíthetése) a befizetés napjától számított öt év alatt évül el. T ' m r,'';J^m- illl^^^ 3. Minden megkísérelt vagy befejezett végrehajtási cselekmény (írásbeli intés, figyelmeztetés, zálogolás, árverés kitűzése, vagy telekkönyvi bekebelezés) a még be nem következett elévülést félbeszakítja, illetőleg az elévülés időtartamát a kérdéses behajtási vagy biztosítási cselekmény megtörténte napjától számított további öt évvel hosszabbítja meg. (Közadókez. hiv. össz. 91. §. (3) bek.) Az elévülés félbeszakadása esetében az elévülési időszak naptó!-napig öt év, szemben az alapidőszak esetleg hosszabb tartamával. A telekkönyvi bekebelezés az elévülés folyamatát öt évre félbeszakítja. A bírói gyakorlat a telekkönyvi biztosítás mellett elévült behajtási jog esetében a kincstári hatóságot arra a pozitív intézkedésre kényszeríti, hogy szerzeit zálogjogára vonatkozóan törlési engedélyt adjon. Megkísérelt végrehajtási cselekmény alatt nem az írásbeli intés vagy figyelmeztetés kézbesítésének megkísérlését kell érteni, tehát nem azt a körülményt, hogy pl. a hatósági közeg a hátralékost kereste, de a megadott címen nem találta meg, hanem az intésnek vagy figyelmeztetésnek a hátralékos részérőli kétségtelen tudomásulvételét (pl. vétív vagy vétbizonyítvány aláírásával). így védeiemként (kifogás, exceptio) hivlatkozik, azzal a következménnyel^ jár, hogy az illető szubjektív jog megszűnik, elévül, („Magánjogtan." Budapest 1923. 110. 1.) és még inkább: „a naturálisaknak mondott obligációk esetében olyan kötelmekről Van szó. amelyek magukban semmisek, amelyek azonban a jóváhagyásnak valamely formájával, rendszerint a teljesítéssel, jóváhagyhatok ... A kötelem elévülése esetén,... amely jelenség az uralkodó tan szerint szintén a naturális obligációk körébe tartozik, szerintem nem relatív semmis, hanem megtámadható a kötelem44. (Id. m. 6 1.) 11