Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 1. szám - Elévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre
Dr. Takács Gy.: Elévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre. liuiriiniuiinififiiifiiiuifIIIIIiiiifiitiiiiittíiiifiiiiitiiiiiiuiiiiiMfiiiHiitiiiiiiiii iiiiiMirtiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiuHifiíníiiiiiiiuiiiiii^ Az elévülés tárgyává, mint látjuk, hol jog, hol kötelezettség, hol meg éppen maga az adó nagy illeték tétetett. A szavakhoz szigorúan ragaszkodva kétségtelen, hogy a köztehernek, mint ilyennek elévüléséről beszélni épp oly érelmetlenség, mint pl. a Kúriának egy bűnügyben hozott ama határozata, mely a büntetendő cselekménynek elévüléséről szól. (1.651/1899.) Míg azonban a büntető s a magánjogban a fogalmak meglehetősen tisztázottaak s a szabatosság rovására menő definíciók semmi zavart nem okoznak, addig a pénzügyjogi elévülés tárgyának tisztázatlansága a fogalmak félreértésére s ennek nyomán helytelen következtetésre vezethet. Az adók vagy illetékek ei nem évülnek, — bár azt az 1876 : XV. t.-c, az 1883:XL1V. t.-c. és az 1909 : XI. t.-c. így állítják — ennek a mondatnak a primitívsége nem is állhat meg jogászi elgondolásban, mert ez a meghatáiozás csak közbeiktatott asszociációk segítségével képzelhető eh Másként áll a kérdés a jogok és tartozások elévülésével. A ma érvényes jogszabályok szerint a kincstár kivetési vagy behajtási joga, egy régi rendelkezés szerint pedig (1868 : XXI. t.-c.) az adófizető adótartozása, azaz az adófizetési kötelezettség évül el. 2. Annak a kérdésnek tisztázása, hogy elévülés által a jogon milyen természetű változás esett, igen fontos, mert ennek felderítésén múlik annak megállapítása, hogy a jelenlegi jogszabályok az elmélet eredményeivel összhangzásban vannak-e vagy sem. Az elévülés elmélete az alábbiak szerinti két irányban konstruálható meg: a) az elévülési időszak elteltével a jog ipso iure eredeti állapotánál hátrányosabb helyzetbe kerül. Ezt a helyzetet az időfolyás automatikusan idézi elő; b) az időfolyás önmagában nem okoz elévülést, hanem ehhez ínég egy alkotó tényező szükséges. 3. Ad aj. A kártyajátékból eredő követelés perrel nem érvényesíthető, de ha :iz adós önként fizet, az vissza nem követelhető. Nem érvényesíthető a kurtyaadósság, mert a kötelemből hiányzik az, amit a római jog civilis causa-nak nevezett, a teljesített szolgáltatás azonban vissza nern követelhető, mert a kötelem él, de csak mint naturális obligáció. A közadókezelési hivatalos összeállítás szóbanforgó szakasza (8) bekezdésének egy mondata így hangzik: „az önként befizetett közadók visszafizetése elévülés címén nem követelhető4'. Ez a rendelkezés nem egyszerű, a helyzetszülte aktuális jogparancs, hanem a magántulajdon rendszerében mélyen gyökeredző jogelv, mely a jogot minden körülmények között megvédeni iparkodik. A pénzügyi jogban a kincstár s az adózó között közjogi kötelem áll fenn. Az elévülési határidőn belül c kötelem civilis causa-ja él, azontúl elenyészik. Ezzel azonban maga a kötelem nem enyészett el, mert hisz, ha az adózó akár jószántából, akár tévedésből önként teljesít, azt vissza nem igényelheti. 7
