Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Elévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre

Dr. Takács Gy.: El vüies a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre. iiMiiiiuiiiiiitiiiiiniMHiiiíiiiiUHiiiiiM ifiiiüriiiiuiiiiiiiniiHiiiMiiiivifniiiiiin A kivetési jog elévül, mondja úgy a közadókezelési hivatalos összeállítás, mint az 1920 : XXXIV. t.-c. (a vagyonátruházási illetékekre vonatkozólag). Ez a tétel így meg nem áll, mert, ha az idó folyamával ez az alapjog enyésznék el, akkor a kivetés meg sem történhetnék s a kivetés érvényesítése ügyében nem volnának lépések tehetők. Ez esetben természetesen nem fogadhatná el a kincstár a fél naturális teljesítését sem, minthogy így a kötelem nem természetessé fokozódnék le, hanem egyszerűen megszűnnék. Ezzel szemben, mint a magánjogban, úgy a pénzügyi jogban is kifejezett rendelkezések szerint az elévülés csak kifogás — ú. n. elévülési kifogás — alakjában vehető figyeicnibe, ami legkorábban a kivetés megtörténtekor, de esetleg a kivetés érvényesítésének előrehaladott stádiumában jut kifejezésre.1) Magánjogi kölcsönszerződés esetében a kamatszedést illetően az elévülési határidő 3 év. Az elévülés itt sem azt jelenti, hogy maga a kamatszedési jog évül el három év alatt, hanem azt, hogy a hitelező ezt a kétségtelenül fennálló jogát az adós elévülési kifogásával szemben per útján többé nem érvényesítheti. Látnivaló tehát, hogy a kötelem tárgyát képező jog idők folyamán valamely attribútumától elesik, minek folytán az elévülési határidőn belül elfoglalt helyzeténél súlytalanabb helyzetbe kerül. A jog naturális kötelem korlátai között születhetik meg (az érvényesíthetés gátját ezeknél ex oífo állapítják meg), vagy pedig később válhatik természetessé (ezeknél az érvényesítési akadályt kifogás felhozása után konstatáljak). Előbbire példa a kártyaadósság, utóbbira a magánjogi kamatszedési jog, vagy pl. a kincstári adószedési jog.2) Azok a jogok, amelyek természetes kötelem korlátai között jönnek létre, aránylag ritkák, mert hiszen a helyes jogélet kötelmeiben civilis jogok szerepelnek. Az elévülésnek alávetett civilis jogok érvényesíthetésük (többnyire keletkezésük) pillanatában már magukban foglalják a jogot, mint hatalmat, de tartalmazzák a kereshetőséget, az érvényesíthetést is, mint attributűmot, mint velejáró jogot, amely az idő elenyésztő hatásánaka alá van vetve.3) A pénzügyi jog terén szereplő adószedési jog ugyanilyen kettős összetételű. Magában foglalja a jogot mint hatalmat s a jogot, mint érvényesíthetést. Idővel az érvényesíthetés elkopik s megmarad a hatalom, amely az érvényesíthetés kelléke nélkül igen sok Az ellévülési kifogás nem is a kivetés, hanem annak érvényesítése ellen irányul. a) Áz uralkodó felfogás szerint az elévült kötelmek a természetes kötelmek közé tartoznak. *) Katona helyes* terminussal keresetelévülésről szól s azt mondja, „a jog, mint hatalom nem szűnik meg, ha azt nem vesszük gyakorlásba, mert ez nincs időhöz kötve, de elvonhatja a törvény a keresetet, mint a jog érvényesítésére szolgáló eszközt a jogosulttól, megtagadvía tőle a kényszerű megvalósításhoz az állami segélyt". (Magvar magániog; Stempfel, harmadik kiad., 1909. 54. 1.) 8