Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám - Felemelt illeték, vagy bírság alkalmazása

Dr: Andreánszky István: Felemelt illeték, vagy bírság alkalmazása. iiiimiMiiffíiimmiiúírímm Erre a szövegre támaszkodva született meg az az érv, hogy ha íme, a második és a többi példány előmutatásának elmulasztását a 103. §. e) pontja háromszoros felemelt illetékkel sújtja, hogyan gondolható el akkor, hogy az a nagyobb mulasztás, amikor az első eredeti példáhyt sem mutatják be, legfeljebb az illeték egyszeres összegével egyenlő bírság, tehát enyhébb büntető következmény alá esnék. Ez a következtetés azonban nem helytálló, mert az illetékszabályok 56. §-a csak olyan esetekre vonatkozik, amelyekben az első eredeti példány illetékét bélyeggel rótták le. Hogy az 56. §-nak ez az igazi értelme, azt a fentidézett szöveg részletes megfigyelése után világosan meglátni. Azt mondja ez a szöveg, hogy a további példányokat 8 napon belül fel kell mutatni, hogy a hivatal az „egyidejűleg előmutatandó első eredeti példány álapján" rávezethesse azokra az első eredeti példány után járó fokozatos illeték „megtörtént lefizetéséről" szóló hivatalos bizonyítványt. Nos hát, ha az első eredeti példányon az illeték bélyeggel leróva nincs, akkor annak alapján mindjárt a 8 napon belül való felmutatása alkalmával az illetéknek „megtörtént lefizetéséről" szóló bizonyítványt nem lehet a többi példányra rávezetni, legfeljebb azt lehet ilyenkor az első példány alapján tanúsítani, hogy azt illetékkiszabás végett bemutatták, ami pedig a „megtörtént lefizetésétől különböző dolog. Áz ne zavarjon meg senkit, hogy az idézett szöveg „lefizetésről" szól és nem „lerovásról66. A lefizetés és lerovás azonos értelmű kifejezések, amelyek közül a bélyeggel kapcsolatban rendszerint a „lerovás64 kifejezést, a pénzzel kapcsolatban pedig rendszerint a „lefizetés" kifejezést szokás ugyan használni, azonban a kifejezéseknek váltogatva használása a bélyeggel meg a pénzzel kapcsolatban is az illetékekre vonatkozó jogszabályoknak más helyein is előfordul. Bélyegben lefizetni és pénzben leróni ugyanannyi, mint bélyegben leróni és pénzben lefizetni. Nem is lenne célja annak, hogy ahol az első példányt illetékkiszabás végett bemutatták, ezenkívül még a többi példányok felmutatása is kötelező legyen, mert ha olyan második: vagy további példány kerül, elő, amely a bemutatást igazoló bizonyítvánnyal nincs ellátva és a fokozatos illetéknek megfelelő értékű bélyeg sincs rajta, s a pénzügyi hatóság a feleket e miatt kérdőre vonja, a válaszképen esetleg elhangzó azt az állítást, hogy az első példány be van mutatva, a pénzügyi hatóság saját könyvei alapján ellenőrizheti, azt ellenben, hogy igaz-e az, hogy az illetéket az esetleg már elő nem keríthető első példányon bélyeggel lerótták, a pénzügyi hatóság nem tudja ellenőrizni. Az 56. §. szabálya tehát biztosíték arra, hogy az okirat második vagy további példányánaki előkerülése esetén a fokozatos illetéknek az első példányon bélyeggel megtörtént lerovását ellenőrizni lehessen. Ebből a célból áll fenn az a kötelesség, hogy a második 152