Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 4-5. szám - Felemelt illeték, vagy bírság alkalmazása
Dr. Andrecnszky István: Felemelt illeték, vagy bírság alkalmazása. telme felől a múltban folyt vitákat feleleveníteni megkísérli és már meghaladott magyarázatokat újból erőltet. Azokat az éneket, amelyeket a háromszoros felemelt illeték hívei a múltban felhoztak volt, nem nehéz megcáfolni. Az egész kérdés szakszerű megvilágítása, amely a kérdésnek a joggyakor* lat részéről a íentvázolt értelemben történt végleges eldöntéséhez lényegben az alapot szolgáltatta, a következő: Az illetékszabályok megtorló szabályt tartalmaznak egyrészt a bélyeggel való illetéklerovás elmulasztása esetére, másrészt az illetékkiszabás végett való bemutatás késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetére. Ezek a megtorló szabályok egymástól különállók, ezeket ugyanabban az esetben egymással ielváltogatva alkalmazni nem lehet. Ez természetes. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a bélyeggel való lerovás elmulasztásának büntetéséről csak olyan esetben lehet szó, amelyben a bélyeggel lerovás kötelező. Ott, ahol a bélyeggel való lerovás nem kötelező, hanem az illetékkiszabás végett való bemutatás is meg van engedve, a felektől függ, hogy melyik lerovási módot alkalmazzák. Nekik erre nézve választási joguk van. Kötelezettségük azonban, bár a teljesítésére kétféle mód áll rendelkezésükre, csak egy. Ha tehát egyik lerovási módot sem alkalmazzák, nem két kötelezettséget szegnek meg, hanem csak egyet és pedig nem bélyeggel való lerovási kötelezettséget szegnek meg. hanem bemutatási kötelezettséget. Tekintve ugyanis, hogy az illetékszabályok szerint a bélyeggel való illetéklerovásnak az a módja, hogy az okiratot a megfelelő bélyeggel már eleve ellátott papiroson kell kiállítani, — ha a felek az okiratot a megfelelő bélyeg felragasztása nélkül kiállították, a bélyeggel való illetéklerovás alkalmazására nincs többé módjuk. De ezzel nem mulasztást követtek el, hanem választási jogot gyakoroltak. Az illetékkiszabás végett való bemutatást választották. Ettől fogva az illetéklerovásra vonatkozó kötelességük teljesítésére már csak egy mód van: a bemutatás és ha ezt nem teljesítik, a bemutatás elmulasztására szabott hátrányos következmények alkalmazandók velük izemben, amely hátrányos következményeket pedig az illetékszabályok 129. §. a) pontja állapít meg. Az illetékszabályok 103. §. e) pontja nem az illetékkiszabás végett való bemutatás elmulasztását, hanem a több példányban kiállított, fokozatos illeték alá eső okirat példányai tekintetében az illetékszabályok 56. §-ában megszabott felmutatási kötelesség nem teljesítését sújtja büntetéssel. A 103. §. ej pontjának szövege az 56. §-t idézi is. Az 56. pedig azt rendeli, hogy a megfelelő bélyeggel (ívbélyeggel) ellátott második és további okirat példányokat S nap alatt be kell mutatni, hogy a hivatal ífaz egyidejűleg előmutatandó eredeti első példány alapján14 rávezethesse azokra az első eredeti példánytól járó fokozatos illeték „megtörtént lefizetéséről4' szóló hivatalos bizonyítványt. Ez a most idézett szöveg vezetett a múltban félreértésekre. 151