Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám - Felemelt illeték, vagy bírság alkalmazása

Dr. Andrecnszky István: Felemelt illeték, vagy bírság alkalmazása. telme felől a múltban folyt vitákat feleleveníteni megkísérli és már meghaladott magyarázatokat újból erőltet. Azokat az éneket, amelyeket a háromszoros felemelt illeték hívei a múltban felhoztak volt, nem nehéz megcáfolni. Az egész kérdés szakszerű megvilágítása, amely a kérdésnek a joggyakor* lat részéről a íentvázolt értelemben történt végleges eldöntéséhez lényegben az alapot szolgáltatta, a következő: Az illetékszabályok megtorló szabályt tartalmaznak egyrészt a bélyeggel való illetéklerovás elmulasztása esetére, másrészt az illetékkiszabás végett való bemutatás késedelmes teljesítése vagy el­mulasztása esetére. Ezek a megtorló szabályok egymástól különállók, ezeket ugyanabban az esetben egymással ielváltogatva alkalmazni nem lehet. Ez természetes. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a bélyeggel való lerovás elmulasztásának büntetéséről csak olyan esetben lehet szó, amelyben a bélyeggel lerovás kötelező. Ott, ahol a bélyeggel való lerovás nem kötelező, hanem az illetékkiszabás végett való bemutatás is meg van engedve, a felektől függ, hogy melyik lero­vási módot alkalmazzák. Nekik erre nézve választási joguk van. Kötelezettségük azonban, bár a teljesítésére kétféle mód áll rendel­kezésükre, csak egy. Ha tehát egyik lerovási módot sem alkal­mazzák, nem két kötelezettséget szegnek meg, hanem csak egyet és pedig nem bélyeggel való lerovási kötelezettséget szegnek meg. hanem bemutatási kötelezettséget. Tekintve ugyanis, hogy az illetékszabályok szerint a bélyeggel való illetéklerovásnak az a módja, hogy az okiratot a megfelelő bélyeggel már eleve ellátott papiroson kell kiállítani, — ha a felek az okiratot a megfelelő bé­lyeg felragasztása nélkül kiállították, a bélyeggel való illeték­lerovás alkalmazására nincs többé módjuk. De ezzel nem mulasz­tást követtek el, hanem választási jogot gyakoroltak. Az illeték­kiszabás végett való bemutatást választották. Ettől fogva az illeték­lerovásra vonatkozó kötelességük teljesítésére már csak egy mód van: a bemutatás és ha ezt nem teljesítik, a bemutatás elmulasz­tására szabott hátrányos következmények alkalmazandók velük izemben, amely hátrányos következményeket pedig az illeték­szabályok 129. §. a) pontja állapít meg. Az illetékszabályok 103. §. e) pontja nem az illetékkiszabás végett való bemutatás elmulasztását, hanem a több példányban ki­állított, fokozatos illeték alá eső okirat példányai tekintetében az illetékszabályok 56. §-ában megszabott felmutatási kötelesség nem teljesítését sújtja büntetéssel. A 103. §. ej pontjának szövege az 56. §-t idézi is. Az 56. pedig azt rendeli, hogy a megfelelő bélyeg­gel (ívbélyeggel) ellátott második és további okirat példányokat S nap alatt be kell mutatni, hogy a hivatal ífaz egyidejűleg előmuta­tandó eredeti első példány alapján14 rávezethesse azokra az első eredeti példánytól járó fokozatos illeték „megtörtént lefizetéséről4' szóló hivatalos bizonyítványt. Ez a most idézett szöveg vezetett a múltban félreértésekre. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom