Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám - Felemelt illeték, vagy bírság alkalmazása

Felemelt illeték, vagy bírság alkalmazása. Irta: dr. Andreánszky István miniszteri titkár. Újabban ismételten előfordult, hogy a pénzügyi hatóság fokozatos illeték alá eső olyan okirat után, amelynél az illetéknek bélyeggel lerovása nem volt kötelező, hanem a felek az okiratot illetékkiszabás végett is bemutathatták volna, azonban ez utóbbit sem teljesítették, az illetékszabályok 103. §. e) pontjára hivatkozással háromszoros felemelt illetéket követelt, a helyett, hogy az illetékszabályok 129. §. a) pontjában meghatározott bírságot szabta volna ki. Hogy áll jelenleg ez a kérdés? Ha fokozatos illeték alá eső olyan okiratnál, amelynél a bélyeggel való illetéklerovás nem kötelező, hanem a lerovás a felek választása szerint kiszabás alapján pénzben is teljesíthető, a felek az illetéket bélyeggel nem róják le, sem pedig az okiratot illetékkiszabás végett szabályszerű határidőben be nem mutatják, az illetékszabályok 129. §. a) pontjában meghatározott bírságot kell kiszabni. Az illetékszabályok 103. §. e) pontja alkalmazásának és ez alapon háromszoros felemelt illeték követelésének ilyen esetben helye nincs. A bírság a késedelem mérvéhez képest az illetéknek negyedrésze, vagy a fele, vagy pedig az illeték teljes összegével egyenlő. Az, hogy az okiratot a szabályszerű határidő eltelte után maguk a felek mutatták-e be, vagy az más módon került a pénzügyi ha-. tóság birtokába, ebből a szempontból közömbös; késedelemnek az az időköz számít, amely a bemutatásra megszabva volt határidő utolsó napjától addig a napig telt el, amelyen az okirat vagy annak hiteles másolata a felek részéről utólagosan teljesített bemutatás útján, vagy bármely más módon a pénzügyi hatóság birtokába került. Közigazgatási bírósági ítéletek és konkrét ügyekben kiadott miniszteri rendeletek nem egyszer döntötték így el ezt a kérdést. A jogélet tehát ezt a megoldást kellő határozottsággal kialakította már. Ami kétféle magyarázatra tápot adó elem az illetékszabályok 103. §. e) pontjának és a 129. §. a) pontjának szövegében volt, azt a gyakorlat régen elsimította. Ezeknek a szabályhelyeknek régóta kiformált értelmük van. Értelmük ma már vitás. Nem tesz jó szolgálatot az illetékügyi jogéletnek, aki a szóbanlevő szabályok ér150 Dr. Andreánszky István: Felemelt illeték, vagy bírság alkalmazása. nyek arról, hogy a kormány felruháztassék-e a kivételes joggal oly terjedelemben, amint azt a törvény megadta, az ellene emelt észrevételeket a kormány komolyan mérlegelte; nem lehet azonban véleményeltérés a tekintetben, hogy erős kézzel és haladék nélkül ki kell vezetni a nemzetet abból a káoszból, amelybe a forradalom, a kommunizmus és Trianon döntötték.