Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / Tartalommutató

Oldal 1920 : XXXIV. t-c. 20. §. A telekkönyvi bekebelezés az elévülés bekövetkezését nem szünteti meg. hanem pusztán olyan biztosítási cselekmény, amely a még be nem következett elévülést félbeszakítja, illetőleg az elévülés időtartamát a telekkönyvi bekebelezés megtörténte napjától számított . további 5 évvel meghosszabbítja. (23.629/1926. P. sz.) . . 391 1920: XXXIV. t-c. 25. §. Ha az ingatlan a szerzéstől számított egy éven belül s még mielőtt a vagyonátruházási illeték kiszabatott volna, a megszerzésért fizetett összeget meghaladó összegű papírkoronáért eladatik, a szerzés utáni illetéket nem lehet a magasabb eladási árnak alapul vételével kiszabni akkor, ha ez a magasabb eladási ár csak a korona romlásának folyománya, azonban aranykoronára való átszámítással a szerzési árt meg nem haladia. (14.147. 1926. P. sz.) 191 1920 : XXXIV. t.-c. 40, §. Megbízott útján kötött ingatlan adásvételi jogügyletnek illetékkiszabásra való bejelentési határideje a megbízott által is aláírt szerződés keltétől kezdődik még az esetben is, ha a megbízók a szerződést csak későbben írták alá. (21.555. 1925. P. sz.) ... . ... 123 1920 : XXXIV. t.-c, 41. §. Az adó- és értékbizonyítvány bemutatásának elmulasztása nem ok a vételár alapián előzetesen lefizetett illetéken felül kiszabott pótilleték után a szerződés bemutatásától számított pótlék követelésére. (19.916. 1925. P. sz.) 190 1920 : XXXIV t.-c, 47. §. A kiszabott illetékről szóló íizetési meghagyás a kiszabás körül meghatalmazás alapján eliáró ügyvédnek jogérvényesen kézbesíthető. (10.120/1925. P. sz.) 128 1920 : XXXIV t.-c. 67. §. Az i lelékéx jogossága és helyesOldal sége ellen emelt kiiogást illetékvisszatérítési kérelem alakjában is csak a rendes jogorvoslati határidőn belül lehet érvényesíteni. (10,439/1926. P. sz.) 387 Az adásvételi ügylet a telekkönyvi átírással és a vételárnak a szerződés szerinti teljes kifizetésével foganatba ment, s így az ingatlanoknak az eladó részére az adásvétel teljes foganatbamenetele után történt visszaadása újabb illetékköteles vagyonátruházásnak minősül. Nem változtat ezen az- adásvételi ügylet színlelt voltára való hivatkozás sem. 12.760/1926. P sz.) .... 389 1920: XXXIV. t.-c. 84. §. A köteles résznek az általános örökös részéről történt kiegészítése a visszterhes jogszerzés fogalma alá nem vonható. 993/1926. P. sz.) 124 1920 : XXXIV. t-c. 89. & Ha a szülő és gyermekek közös ingatlana eladási árát a szülő egy űi ingatlan megszerzése céljából kiegészíti, a szülő javára történt haszonélvezeti jog bekebelezése részére gazdagodást nem jelent s így ajándékozási* illetékkel sem róható meg - 123 1920 : XXXIV. t-c. 91. §. Az 1920: XXXIV. t.-c. 91. §-ának az a rendelkezése, hogy az átadó szülők eltartási kötelezettségében álló viszontszolgálat ereiéig visszterhes vagyonátruházás s ez alapon illeték nem állapítható meg. a magyar magánjognak az 1877 : XX. t.-c. 11. §-ával fenntartott azon szabályánál fogva, hogy a gyermekek, illetve unokák a szülőket, illetve nagyszülőket, ha ők erre képesek s ezek rá vannak szorulva, kötelesek eltartani, a nagyszülőkre is kiterjed. (12.614/1926. P. sz.) . 191 1920: XXXIV. t.-c. 97. 8. A haszonélvezetről visszteher ellenében történt lemondás az Ül. díjj. 88. tétel B. 2. pontja szerint esik illeték alá. (2.227. 1926. P. sz.) 120 A közszerzeményi igénynek ingatlanokkal való kielégítése