Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Szerkesztői üzenetek. M. Sz. R.-T., Budapest. Az 1924. év végével hatályát vesztett társulati adótörvény (1922: XXIV.) végrehajtása tárgyában kiadott 1922. évi 200.000. számú utasítás 11. szakaszának (2) bek. 1. pontja alapján a belföldi vállalatnak külföldi telepéből, külfödi ingatlanaiból és a tárcájában levő külföldi részvényekből származó jövedelme után Magyarországon nem kellett társulati adót fizetni, ha az illető államban a magyar társulati adónak megfelelő adónem van, és ezzel az adóval az említett jövedelmeket az illető államban tényleg meg is adóztatták, viszont törvény, vagy szabály biztosítja az ottani vállalatok részére a Magyarországon levő telepeikből, ingatlanaikból, vagy a tárcájukban tartott magyar vállalati részvényekből eredő jövedelmük adómentességét. Az 1925. évi 400. számú hivatalos összeállítás 4. szakaszának (2) bekezdése is biztosítja ugyan a magyar vállalatok részére az említett külföldi forrásokból származó jövedelmekre az adómentességet, de csak arra az esetre, ha az adómentesség tekintetében Magyarország és az illető külföldi állam között viszonosság áll fenn. A viszonosságnak természetesen nemzetközi egyezményben kell biztosítottnak lenni. Az eddig megkötött nemzetközi egyezmények azonban a külföldi tárcarészvényekből származó jövedelemre nézve nem biztosítanak adómentességet. A régi végrehajtási utasításnak fentebb hivatkozott rendelkezését a hivatalos összeállítás 4. szakaszához fűzött utasítás (3) bekezdésébe is felvették ugyan, de kizárólag a külföldi telepből, vagy ingatlanból származó jövedelemre nézve, ellenben a külföldi tárcarészvényekről ebben u pontban nincsen szó. A 2. pont kizárólag a Magyarországtól elszakított területen levő vállalatoknak a magyar vállalat tárcájában levő részvényekből eredő jövedelemre biztosítja a mentességet arra az esetre, ha a tárcarészvénytársaság az elszakított területen a magyar társulati adónak megfelelő adóval megrovatott, amit a magyar vállalat tartozik igazolni. Bankügyész, Budapest. A banktól járó fix illetményéből helyesen vonták le a skála szerint járó kereseti adót. A kereseti adóról szóló 1925. évi 30C/P. M. számú hivatalos összeállítás 19. §-ának (8) bekezdése értelmében ugyanis a szolgálati viszonyban álló ügyvéd a szolgálati járandósága után mint alkalmazott tartozik kereseti adót fizetni, s csupán a magángyakorlatból származó jövedelme után fizet általános kereseti adót. Malomtulajdonos, Szeged. A malomüzem céljára szolgáló épületet állandó házadómentesség illeti meg és pedig tekintet nélkül arra, hogy a malom motoros, vagy vízierőre van-e berendezve. Ugyanis a házadóról szóló 1925. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 2. §-ának (l) bekezdés 6. pontja alapján a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló épületek és épületrészek, továbbá az ipari műhelyek állandóan adómentesek. Kétségtelen, hogy a nagyobb malmok gyárakhoz hasonló ipartelepek, a kis vízimalmok pedig az ipari műhelyekkel egyforma elbánásban részesítendők. Bank, Debrecen. Az értékpapír forgalmi adónál rendbírságot csak akkor lehet kiszabni, ha adóelvonás nincs. Keresztül nem írt bélyegekkel érvényes adólerovás nem történt. 34 1. sz.