Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Joggyakorlat. K. L., Kaposvár. A vadászjegy 24 aranykorona illetékét elengedni, vagy mérsékelni semmiféle címen nem lehet. Érdeklődő, Budapest. A váltóilletéket 50.000 K-ig bélyeggel, illetőleg kincstári bélyeges vádtóiirlappal kell leróni. A váltóilleték visszatérítésének semmiféle cítnen nincs helye. A használhatatlanná vált váltóürlapot és az arra felragasztott bélyegeket a kincstári hivatalok csak abban az esetben cserélik ki újakra, ha a váltóürlapon semmiféle aláírás nincsen. Kivándorló, Szerencs. A határozott időre kiállított útlevél minden meghosszabbítása ugyanolyan illeték alá esik, mintha új útlevelet állítottak volna ki. Kisgazda, Monor. Kényszervágott állatok után sem állatforgalmi, sem általános forgalmi adót fizetni nem kell, mert állatforgalmi adó csak a marhalevélkötelezettség alá eső állatoknak élő állapotban való eladása után fizetendő, általános forgalmi adót pedig csak azok tartoznak fizetni, akik leölt állatok eladásával, vagy kimérésével keresetszerűen foglalkoznak. Előfizető, Pécs. Általános forgalmi adó tartozás miatt ingóságokra vezetett végrehajtások esetében értékhatárra való tekintet nélkül csak a pénzügyigazgatóság, illetve annak javaslatára a pénzügyminiszter engedélyezhet halasztást. JOGGYAKORLAT 1 ••• 1 JOGGYAKORLAT t — 1 JOGGYAKORLAT Egyenes adók és váltságok. Általános kereseti adó. 1922: XXIII. t.-c. 1. §. 1. Borpárlat készítése a törkölyből való pálinkafőzés és az így előállított ipari termékek forgalomba hozatala a borkereskedés körén kívül esik és mint különálló haszonhajtó foglalkozás önálló adóztatás tárgya. (Közig. bíróság 7.018/1924. sz. Altalános kereseti adó. 1922: XXIII. t.-c. 2. §. 2. A föld tulajdona, illetve használója által folytatott közönséges, az őstermelés keretén belül maradó kertészetbő! származó jövedelem általános kereseti adó alá nem esik. Indokok: A nem vitás tényállás szerint az adózó a saját földjén folytat konyha- és virágkertészetet és ennek a termékeit nyers állapotban ipari feldolgozás nélkül viszontelárusítóknak és fogyasztóknak adja el a helyszínén vagy a piacon; üzlethelyisége azonban nincsen. Az alsófokú hatóságok az adózónak ebből a kertészetéből eredő jövedelmét vonták általános kereseti adó alá s az adózó a felszólamlási bizottság határozatát — amely az adóztatás jogosságának a kérdésével külön nem is foglalkozott — panasszal támadja meg az 1922 : XXIII. t.-c. 2. §-a 1. pontja, a 180.000/1922. P. M. sz. rendelet 15. §-a és az 1884 : XVII. t.-c. 183. §-a alapján. A panasz alapos. Az 1922 : XXIII. t.-c. 2. §-a 1. pontjának és az idézett végrehajtási rendelet 15. §-a 1—3. bekezdéseinek a rendelkezései ugyanis nem hagynak fent kétséget aziránt, hogy a kertészetből, mint az őstermelés vagy földmívelés egyik ágából eredő jövedelem nem esik általános kereseti adó alá akkor, ha a kertészetet a föld tulajdonosa, illetőleg a haszonélvezetre jogosított folytatja és kizárólag a saját termeivényeit nyers állapotban, ipari feldolgozás nélkül hozza forgalomba. Az idézett I. sz. 35