Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Magyarország vámszaki reformjai [4. r.]

Dr. Staub Károly: Magyarország vámszaki reformjai. A fentebb már említett szigorúság jut kifejezésre a büntetések megállapításánál is, aminek jellemzéséül megemlítem, hogy a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés büntetés leghosszabb tartamát a törvény az eddigi hat hónapról két esztendőre emelte fel. Az eddig érvényben volt harmincad hivatali utasítás hiányos rendelkezései helyébe most a harmadik személyek szavatosságát illetőleg is szabatos rendelkezések lépnek. A törvény lényegileg fenntartja a jövedéki büntetőjogban általában érvényesülő kezesség intézményét, azonban a modern büntetőjogi elveket is bizonyos mértékig érvényre juttatja. A harmadik személy szavatossága kiterjed a megrövidített illetékeken felül a kiszabott pénzbüntetésre és a bűnügyi költségekre is. A felelősségre vonható személyek három csoportra oszlanak: 1. Azok a kereskedők, iparosok, mezőgazdák vagy másféle vállalkozók, akik üzemük céljaira árukat hoznak be vagy visznek ki, vagy a vámterületen átszállítanak, azokért a pénzbüntetésekért, amelyeket alkalmazottaikra vagy tanoncaikra a szolgálatukban elkövetett jövedéki kihágásokért szabtak ki, valamint a jövedéki büntető eljárás költségeiért szavatossággal tartoznak, kivéve, ha a kihágást a vállalkozónak vagy helyettesének tudta nélkül követték el; abban az esetben is kikeli mondani a szavatosságot, ha a vállalkozó vagy helyettese az alkalmazottnak vagy tanoncnak megválasztásánál, vagy a felügyeletnél nem járt el a köteles gondossággal, vagy ha a cselekményből előnyhöz jutott. 2. Nyilvános szállítóintézetek szavatolnak az alkalmazottaikra a szolgálatuk közben elkövetett vámjövedéki kihágások miatt kiszabott pénzbüntetésért és eljárási költségért. 3. Minden más személy szavatol a felügyelete alatt álló vagy háznépéhez tartozó személyekre vámjövedéki kihágás miatt kiszabott pénzbüntetésekért és költségekért, kivéve, ha a kihágást tudta nélkül követték el, vagy ha a kihágásnak megakadályozása nem állott módjában. Lényegileg nem tartalmaznak újítást, csupán szabatos jogi alapot létesítenek az elkobzásra, a kihágás tárgyának szavatosságára és az elévülésre vonatkozó további rendelkezések. A VII. rész második fejezete tartalmazza a tiltott áru csempészetére, a vámköteles áru csempészetére, a vámmegrövidítésre, valamint a súlyosabban minősülő esetekre, úgyszintén az orgazdaságra és bűnpártolásra, a vámjövedéki felügyelet megnehezítésére, a vám veszélyeztetésére, végül a zársértésre megállapított büntetéseket a most felsorolt egyes büntetendő cselekmények tényálladéki körülírása kapcsán. Megemlítendő az ebben a fejezetben foglalt rendelkezés a szigorított vámjövedéki felügyeletre vonatkozólag, mely szerint azt, akit a bíróság üzletszerű vagy szokásszerű csempészet vagy vámmegrövidülés miatt elítél, a központi vámigazgatóság a büntetés kitöltésétől számított legfeljebb három évi időtartamra szigorított vámjövedéki felügyelet alá helyezheti. Ha a cselekmény vagy mulasztás, amellyel valamely vámszabály megsértetik, nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá, szabálytalan430