Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Magyarország vámszaki reformjai [4. r.]

Dr. Staub Károly: Magyarország vámszaki reformjai. kisebb jelentőségű szabálytalanságokra vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában. Az általános rendelkezéseknek íőjellegét az adja meg, hogy az egész vámjövedéki büntetőjogot közelebb hozza az általános büntetőjoghoz, részben olyan önálló rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megfelelnek az általános büntetőjog elveinek, részben pedig az általános büntetőjognak rendelkezéseit az eddigieknél szélesebb körben terjeszti ki a vámtörvénybe ütköző büntetendő cselekményekre. Az egyes rendelkezésekben általában a csempészet szigorúbb megítélése jut érvényesülésre. így a törvény kimondja, hogy a csempészet és a vámmegrövidítés kísérletét is büntetni kell. s a befejezett cselekményre meghatározott büntetés annak kísérlete esetében is irányadó, míg az általános kihágási büntetőtörvénykönyv értelmében Ü kihágás kísérletét nem lehet büntetni. A fiatalkorúak által elkövetett vámjövedéki kihágások kérdésének a törvény egy külön cikket szentel, melyben az 1908 : XXXVI. t.-c. 17. §-ában meghatározott intézkedések alkalmazását rendeli el arra az esetre, ha a bűntettes a 18. évét még nem töltötte be. A törvény kiváló gondot fordít a halmazat kérdésének szabályozására is. E szerint, ha vámjövedéki kihágást más, törvény szerint büntetés alá eső cselekménnyel együtt követnek el, a különböző törvényekben meghatározott büntetéseket külön-külön kell alkalmazni. Ha vámmentes, de behozatali, kiviteli, vagy átviteli tilalom alatt áiló áru vagy valamely államegyed árusági tárgy csempészete, illetve az ezzel kapcsolatos orgazdaság vagy bűnpártolás egyúttal más törvény alá is esik, csak a súlyosabb büntetést megállapító törvényt kell alkalmazni. Ebben az esetben is érvényesek azonban a törvénynek az elkobzásra, a szavatosságra és a szigorított vámjövedéki felügyeletre vonatkozó rendelkezései. Ha valamely cselekmény a vámjogi törvénynek több büntető rendelkezését sérti, ezek közül azt kell alkalmazni, amely a legsúlyosabb büntetést, a büntetésnemek különbözősége esetében pedig a legsúlyosabb büntetési nemet állapítja meg. Nem lehet alkalmazni azonban a büntetésnek alacsonyabb mértékét, sem enyhébb büntetési nemét, mint amilyent a cselekményre alkalmazható többi büntető rendelkezés megszab. Az elkobzásra és a harmadik személyek szavatosságára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha azoknak a cselekményre alkalmazható rendelkezései közül csak egyiknek értelmében van is helyük. Ha ugyanaz a személy több önálló vámiövedéki kihágást követett el, a pénzbüntetést minden egyes várnjövedéki kihágás miatt külön kell megállapítani. Ha több eset miatt kellene fogházbüntetést alkalmazni, összbüntetést kell kiszabni, s e végből a legsúlyosabb cselekményre kiszabott fogházbüntetést egy évvel fel lehet emelni. Az elkobzást, illetve harmadik személyek szavatosságát abban az esetben is meg kell állapítani, ha ennek csak az egyik büntető rendelkezés érteimében van is helye. 429