Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 10. szám - Magyarország vámszaki reformjai [4. r.]
Dr. Staub Károly: Magyarország vámszaki reformjai. A vámfizetési kötelezettség keletkezésének alapja különböző a szerint, hogy behozatalról, vagy kivitelről van szó, tekintettel a két forgalom különböző természetére. A kivitelt illetőleg azonban a Törvény rendelkezései egyelőre teljesen elméleti jellegűek, mivel ezidőszerint egyáltalán nincsenek kiviteli vámjaink. Üj dolog, hogy a Törvény a vámfizetési kötelezettség keletkezését akkor, midőn nem végleges vámkezelésről van szó, úgy konstruálja, hogy az felbontó feltételtől függően keletkezik. Ennek esetei az előjegyzési, az engedélyjegyes, a behozatali jegyes, valamint a visszautalójegyes eljárás. A régi rendelkezéseknél sokkal precízebben szabályoztatnak az áru származásának, gazdasági rendeltetésének és a személyi körülményeknek a vámfizetési kötelezettség keletkezésére gyakorolt hatásai, vagyis a vámmentesség esetei, lényegileg a régi rendelkezéseknek megfelelően. Eltérő rendelkezés az, hogy kiházasítási tárgy címén új bútort nem lehet többé behozni, ellenben átköltözködési ingóság címén élőállatok is vámmentesen kezelhetők. Nagy érdeme az új törvénynek, hogy határozottan kimondja, hogy a vámtartozást annak a jogszabálynak megfelelően kell kiszabni, amely a vámfizetési kötelezettség keletkezése időpontjában volt hatályban. A régi rendelkezések e tekintetben nem rendelkeztek szabatosan. Nem annyira a Törvény, mint inkább a hozzátartozó Utasítás igen nagy jelentőségű és részletes rendelkezéseket tartalmaz a súlyvámok szabályozásánál a csomagolások elbírálására vonatkozólag a régi jog szórványos rendelkezéseivel szemben. A csomagolások (burkolatok) sokfélesége igen indokolttá teszi, hogy a tisztasúly megállapításának módozatai és feltételei a legnagyobb részletességgel állapíttassanak meg. Módosító, illetve megszorító rendelkezéseket tartalmaz az Utasítás a zsákkiviteli igazolványok kiállításának módozatait és feltételeit illetőleg. Mint azt fentebb már röviden érinteni bátor voltam, a hazai zsákipar fejlődése indokolttá tette, hogy a vonatkozó intézkedések oly módosításoknak vettessenek alá, hogy az e tekintetben eddig engedélyezett könnyítések fte legyenek kihasználhatók külföldi új zsákok vámmentes behozatalára. A megszorítások többek között arra vonatkoznak, hogy a zsákkivitdt igazolványt ezentúl a kaolinnal, szénnel és papirosanyaggal megtöltött zsákokról nem lehet kiállítani (ellenben kiállíthatok a hüvelyesekkel és takarmánymagvakkal kiállított zsákokról is), a zsákok jeleit és hozzávetőleges súlyát, valamint az igazolvány lejárati idejét, (amely ezentúl 0 hónap) az igazolványon fel kell tüntetni, az igazolványok más személyre át nem ruházhatók, s a vámhivatalok kötelesek a visszaérkező zsákok azonosságára gondosan ügyelni. A hajóba ömlesztett gabonaküldemélnyekhez berakott •zsákokról nem lehet igazolványt kiállítani. Az érték alapjáni vámtartozás kiszabására, a vámtartozás kikerekítésére és a vámtarifa értelmezésére vonatkozólag általában 426