Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Magyarország vámszaki reformjai [4. r.]

Dr. Staub Károly: Magyarország vámszaki reformjai. A vámfizetési kötelezettség keletkezésének alapja különböző a szerint, hogy behozatalról, vagy kivitelről van szó, tekintettel a két forgalom különböző természetére. A kivitelt illetőleg azonban a Törvény rendelkezései egyelőre teljesen elméleti jellegűek, mivel ezidőszerint egyáltalán nincsenek kiviteli vámjaink. Üj dolog, hogy a Törvény a vámfizetési kötelezettség keletkezését akkor, midőn nem végleges vámkezelésről van szó, úgy konstruálja, hogy az felbontó feltételtől függően keletkezik. Ennek esetei az előjegy­zési, az engedélyjegyes, a behozatali jegyes, valamint a vissza­utalójegyes eljárás. A régi rendelkezéseknél sokkal precízebben szabályoztatnak az áru származásának, gazdasági rendeltetésének és a személyi körülményeknek a vámfizetési kötelezettség keletkezésére gyako­rolt hatásai, vagyis a vámmentesség esetei, lényegileg a régi ren­delkezéseknek megfelelően. Eltérő rendelkezés az, hogy kiháza­sítási tárgy címén új bútort nem lehet többé behozni, ellenben át­költözködési ingóság címén élőállatok is vámmentesen kezelhetők. Nagy érdeme az új törvénynek, hogy határozottan kimondja, hogy a vámtartozást annak a jogszabálynak megfelelően kell ki­szabni, amely a vámfizetési kötelezettség keletkezése időpontjában volt hatályban. A régi rendelkezések e tekintetben nem rendelkez­tek szabatosan. Nem annyira a Törvény, mint inkább a hozzátartozó Utasítás igen nagy jelentőségű és részletes rendelkezéseket tartalmaz a súlyvámok szabályozásánál a csomagolások elbírálására vonatko­zólag a régi jog szórványos rendelkezéseivel szemben. A csoma­golások (burkolatok) sokfélesége igen indokolttá teszi, hogy a tisztasúly megállapításának módozatai és feltételei a legnagyobb részletességgel állapíttassanak meg. Módosító, illetve megszorító rendelkezéseket tartalmaz az Utasítás a zsákkiviteli igazolványok kiállításának módozatait és feltételeit illetőleg. Mint azt fentebb már röviden érinteni bátor voltam, a hazai zsákipar fejlődése indokolttá tette, hogy a vonat­kozó intézkedések oly módosításoknak vettessenek alá, hogy az e tekintetben eddig engedélyezett könnyítések fte legyenek kihasz­nálhatók külföldi új zsákok vámmentes behozatalára. A megszorí­tások többek között arra vonatkoznak, hogy a zsákkivitdt igazol­ványt ezentúl a kaolinnal, szénnel és papirosanyaggal megtöltött zsákokról nem lehet kiállítani (ellenben kiállíthatok a hüvelyesek­kel és takarmánymagvakkal kiállított zsákokról is), a zsákok jeleit és hozzávetőleges súlyát, valamint az igazolvány lejárati idejét, (amely ezentúl 0 hónap) az igazolványon fel kell tüntetni, az iga­zolványok más személyre át nem ruházhatók, s a vámhivatalok kötelesek a visszaérkező zsákok azonosságára gondosan ügyelni. A hajóba ömlesztett gabonaküldemélnyekhez berakott •zsákokról nem lehet igazolványt kiállítani. Az érték alapjáni vámtartozás kiszabására, a vámtartozás ki­kerekítésére és a vámtarifa értelmezésére vonatkozólag általában 426

Next

/
Oldalképek
Tartalom