Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Magyarország vámszaki reformjai [4. r.]

Dr. Staub Károly: Magyarország vámszaki reformjai. a régi szabályok tartattak fenn a gyakorlat által eddig is követett kiegészítő rendelkezésekkel. A jelenlegi általános hitelviszonyokra való tekintettel különös jelentőséggel bír a vámtartozás esedékességére, illetőleg hitelezé­sére vonatkozó rész. Az erre vonatkozólag korábban lefektetett szabályokkal szem­ben az újabb rendelkezések sokkal részletesebbek, általában meg­szorítók. A Törvény világosan kimondja, hogy a vámtartozás lero­vására hitel csak belföldön törvényszékileg bejegyzett cégeknek engedélyezhető. Kimondja továbbá a törvény, hogy abban az eset­ben, ha az engedélyező hatóság a vámhitelre vonatkozó engedélyt visszavonja, a vámadós köteles a hitelezett egész vámtartozást a felmerült kamatokkal együtt a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől számított három napon belül különbeni végre­hajtás terhe alatt leróni. A kamatfizetési kötelezettség abban az esetben, ha a vámhitelt a hónap első felében vették igénybe, az illető hónap 16-ával kezdődik, úgyszintén, ha a tartozás lerovása 16-ika előtt történik, a kamatot is csak ennek a hónapnak 15-ig kell megfizetni, míg régebben a kamatfizetési kötelezettség az egy hónap folyamán hitelezett összes vámtartozások után a következő hónap első napjával kezdődött és annak a hónapnak utolsó napjáig tartott, amelynek végével a vámhitel lejárt. Az Utasítás taxatíve felsorolja a vámhiíelben való részesülést kizáró okokat, valamint az utóbbi időben előfordult gyakori visszaélésekre való tekintette] részletesen körülírja a hitel engedélyezésének feltételeit és a biz­tosításnak módját. Kamatfizetési kötelezettség állapíttatott meg az előjegyzési eljárásban kezelt, azonban a megállapított határidőn belül külföldre ki nem vitt, illetve vissza nem hozott áruknál az egész vámtartozás után, az engedélyjegyes eljárásban kezelt, azonban a megállapított határidőn belül a meghatározott célra fel nem használt, illetve a megszabott módon fel nem dolgozott áruk­nál a kedvezményes és a teljes vám közötti különbözet után a vámfizetési kötelezettség keletkezése időpontjától a vámtartozás lerovása időpontjáig terjedő időre, míg ezideig a kamat csak a késedelem időpontjától számíttatott. (Ha a vámtartozást készpénz­ben biztosították, kamatot azután sem kell fizetni.) Üjítás, hogy késedelmi kamatot kell fizetni a vámjövedéki kihágás eseteiben is. Pontosan megállapítja és egymástól élesen megkülönbözteti az új szabályozás a dologi és a személyes szavatosság eseteit és körülményeit, bár lényegileg kevés módosítást eszközöl, mind­azonáltal az általános jogi elvek figyelembevétele mellett a kincs­tári érdekek érvényesülésére kiváló gondot fordít, különösen az egyetemleges szavatosság kiterjesztésével. A törvényt általában jellemző elméleti rendszeresség érvé­nyesül a vámfizetési kötelezettség megszűnéséről szóló fejezetben; különösen áll ez a megszűnés eseteinek taxatív felsorolását és körülírását illetőleg. Ami a vámfizetési kötelezettség lerovásának módozatait illeti, e tekintetben a Törvény és Utasítás a tárgyat 427

Next

/
Oldalképek
Tartalom