Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 10. szám - Magyarország vámszaki reformjai [4. r.]
Dr. Andretinszky István: Az egyes adók és illetékek mérsékléséről. Az illetékekre és a díjakra vonatkozó jogszabályok rendszeres új összellításának és kiadásának előfeltétele, hogy ennek a 70 évre visszanyúló joganyagnak két legelavultabb területe: az okirati törvénykezési és különösen a közigazgatási illetékek alól fennálló személyes és tárgyi mentességek továbbá (az ország címerének használatáért fizetendő díj kivételével) a pénzügyi tárca javára (a címek és kitüntetések és különféle jogosítványok adományozásáért és a bírói letétek őrzéséért) fizetendő díjak, amely mentességekre és díjakra nézve még ma is a régi osztrák szabályoknak az 1860-as években készült fordítása a hatályos jog — a mai viszonyoknak megfeleleően teljesen újra szabályoztassanak. Az erre szóló külön felhatalmazást a 29. s a 30. §., a hivatalos összeállítások elkészítéséhez szükséges általános felhatalmazást pedig a 38. és a 39. §. adja meg. A hivatalos összeállításnál az illetékszabályok egységesítésének legfontosabb és legszükségesebb, anyagi jelentőségű kérdésében : a vagyonátruházási illetéktörvény (.1920 : XXXIV. t.-c. modern rendszerének és modern értékelési, eljárási és büntető szabályainak a többi illetéknemekre, így az okirati törvénykezési és közigazgatási illetékekre való megfelelő kiterjesztésére a 38. §. (2) bekezdése szintén külön adja meg a felhatalmazást. Az illetékek és a díjak mai szabályainak egységes egészbe olvasztása olyan feladat, mint amikor sok apró színes követ m< zaikképpé kell összerakni. Amint a mozaik egyes köveit különkülön kell kifaragni és egymáshoz illesztgetni, úgy kell az illetékek és a díjak egyes szabályait tartalmuk és főképen szövegük tekintetében számtalan helyt a- legkülönfélébb irányokban többékevésbbé változtatni, hogy azok az összeállításba beleillők legyenek. Erre nézve az összeállítás készítésénél szabad kezet kell engedni. Természetes azonban, hogy egy ilyen tágkörű, tartalmában élesen nem körvonalozott, csupán irányaiban jelezhető felhatalmazás (39. §. (l) bek.) az illeték- és díjteher súlyosbítására nem terjedhet ki. Ennélfogva az általános felhatalmazásnak ilyen irányban való felhasználását a törvényjavaslat kifejezetten kizárja (39. §. (2) bek.). iiintiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiinmiiiiiHiiiftiiiiHiiHiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiNtiiiiiiiitiiitiitiimiiiiiiiiiiiiiiiiiuiHiiiuiii X Magyarország vámszaki reformjai. Irta: dr. Staub Károly min. titkár. A Törvény IV. része hat fejezetben a vámfizetési kötelezettség keletkezését (I. Fejezet), tartalmát (II. Fejezet), ú. m. kiszabását, esedékességét és hitelezését, továbbá a vámtartozásért való szavatosságot (III. Fejezet), a vámfizetési kötelezettség megszűnését (IV. Fejezet), a lerótt vámtartozás visszatérítését (V. Fejezet) és végül a vámtartozással együtt beszedett más köztartozások és költségek (VI. Fejezet) kérdéseit szabályozza. 425