Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Magyarország vámszaki reformjai [4. r.]

Dr. Andretinszky István: Az egyes adók és illetékek mérsékléséről. Az illetékekre és a díjakra vonatkozó jogszabályok rend­szeres új összellításának és kiadásának előfeltétele, hogy ennek a 70 évre visszanyúló joganyagnak két legelavultabb területe: az ok­irati törvénykezési és különösen a közigazgatási illetékek alól fenn­álló személyes és tárgyi mentességek továbbá (az ország címeré­nek használatáért fizetendő díj kivételével) a pénzügyi tárca javára (a címek és kitüntetések és különféle jogosítványok adományozá­sáért és a bírói letétek őrzéséért) fizetendő díjak, amely mentessé­gekre és díjakra nézve még ma is a régi osztrák szabályoknak az 1860-as években készült fordítása a hatályos jog — a mai viszo­nyoknak megfeleleően teljesen újra szabályoztassanak. Az erre szóló külön felhatalmazást a 29. s a 30. §., a hivatalos összeállítások elkészítéséhez szükséges általános felhatalmazást pedig a 38. és a 39. §. adja meg. A hivatalos összeállításnál az illetékszabályok egységesíté­sének legfontosabb és legszükségesebb, anyagi jelentőségű kérdé­sében : a vagyonátruházási illetéktörvény (.1920 : XXXIV. t.-c. mo­dern rendszerének és modern értékelési, eljárási és büntető sza­bályainak a többi illetéknemekre, így az okirati törvénykezési és közigazgatási illetékekre való megfelelő kiterjesztésére a 38. §. (2) bekezdése szintén külön adja meg a felhatalmazást. Az illetékek és a díjak mai szabályainak egységes egészbe olvasztása olyan feladat, mint amikor sok apró színes követ m< zaikképpé kell összerakni. Amint a mozaik egyes köveit külön­külön kell kifaragni és egymáshoz illesztgetni, úgy kell az illetékek és a díjak egyes szabályait tartalmuk és főképen szövegük tekin­tetében számtalan helyt a- legkülönfélébb irányokban többé­kevésbbé változtatni, hogy azok az összeállításba beleillők legye­nek. Erre nézve az összeállítás készítésénél szabad kezet kell en­gedni. Természetes azonban, hogy egy ilyen tágkörű, tartalmában élesen nem körvonalozott, csupán irányaiban jelezhető felhatal­mazás (39. §. (l) bek.) az illeték- és díjteher súlyosbítására nem terjedhet ki. Ennélfogva az általános felhatalmazásnak ilyen irány­ban való felhasználását a törvényjavaslat kifejezetten kizárja (39. §. (2) bek.). iiintiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiinmiiiiiHiiiftiiiiHiiHiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiNtiiiiiiiitiiitiitiimiiiiiiiiiiiiiiiiiuiHiiiuiii X Magyarország vámszaki reformjai. Irta: dr. Staub Károly min. titkár. A Törvény IV. része hat fejezetben a vámfizetési kötelezett­ség keletkezését (I. Fejezet), tartalmát (II. Fejezet), ú. m. kisza­bását, esedékességét és hitelezését, továbbá a vámtartozásért való szavatosságot (III. Fejezet), a vámfizetési kötelezettség megszű­nését (IV. Fejezet), a lerótt vámtartozás visszatérítését (V. Fejezet) és végül a vámtartozással együtt beszedett más köztartozások és költségek (VI. Fejezet) kérdéseit szabályozza. 425

Next

/
Oldalképek
Tartalom