Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Dr„ Staub Karoly: Magyarország vámszaki reformjai. hogy vámszaki kérdésekben a jogbiztonság sok köveitelni valót mutatott fel. Addig, amíg Magyarország Ausztriával közös vámterületet alkotott, a magyar gazdasági tényezőket a vámkülfölddel való kereskedelem igen kevéssé érdekelte, mivel az export-import lebonyolítása többnyire Ausztria közvetítésével történt. Ez az állapot azután azt (eredményezte, hogy azoknak a köre, akiknek áruelvámolással dolguk volt, igen szűkre szorult. Bezzeg megváltozott a helyzet, mihelyt a megcsonkult ország vámsorompókkal vétetett körül. A mai Magyarországon alig akad olyan ember, aki közvetlenül ne importálna, sőt, oly erős a természetes összetartozósága a széttagolt országtestrészeknek, az élet lüktetése annyira közös maradt innea és túl, hogy a gazdasági tevékenységet nem is folytató magánemberek nagy részének is unosuntalan dolga akad a vámigazgatással. Ez az érdeklődés természetesen legelőször is panasz formájában nyilvánult. A kereskedők és iparosok mindinkább sürgették tiszta helyzet teremtését, de ettől eltekintve, a kormányzat is azonnal -felismerte a szükségességét annak, hogy az új magyar vámszervezet felállításával — különös figyelemmel a legnagyobbrészt kezdő, gyakorlatlan tisztviselői testületre — a vámjog és eljárás anyagi és alaki részében rendszeresen és a modern élet következményei szellemében kodifikáltassék. Hogy ennek a kívánságnak aránylag rövid idő alatt elég tétetett, az elsősorban dr. König Tivadar pénzügyminiszteri államtitkár odaadó, lelkes és szakértő munkásságának köszönhető. Az általa kidolgozott tervezet az ország osztatlan helyeslésével találkozván, mint 1924 : XIX t.-c. az ország törvényei közé iktattatott. De ezzel a reformmunkálat még nem lehetett befejezve. A dolog természetéből kifolyólag a törvény számos kérdés részleteinek szabályozását rendeleti útra terelte s teljesen kézenfekvő, hogy igen kényes kérdések is, amelyekben a szakminisztériumok egymás között megegyezni nem tudtak, szintén a végrehajtási utasításban leendő szabályozásnak tartattak fenn, nem csuda tehát, hogy a végrehajtási utasítás elkészítése is sok időt vett igénybe. A különböző érdekeltségi testületek meghallgatásával végre ezen utasítás is megszületett, ami a vámszaki reformmunkálatok teljes megvalósulását jelenti. A Törvény hét részből áll. Az I. rész meghatározza az alapelveket és alapfogalmakat, a II. rész átszervezi a vámigazgatást, a III. rész a vámeljárás szabályait foglalja magában, a IV. a vámfizetési kötelezettségek kérdéseit taglalja, az V. a jogorvoslati, SL VI. a büntető s végül a VII. az átmeneti és zárórendelkezéseket foglalja magában. Megjegyzendő, hogy az Utasítás vonatkozó rendelkezései a Törvény megfelelő §-aihoz kapcsolódnak úgy, hogy a továbbiakban a Törvény és az Utasítás összetartozó rendelkezései együttesen fognak ismertetni. 1 sz. 21