Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Dr. Staub Károly: Magyarország vámszaki reformjai. I. Bevezetésképen ez a rész definiálja a vámjövedéket, a vámterületet, a szabadterületet, megállapítja a határkerület, a kisebb határszéli forgalom és határszéli gazdaság fogalmait, kimondja a forgalom szabadságát, de megadja a felhatalmazást bizonyos kivételek elrendelésére, úgyszintén felhatalmazásokat tartalmaz vámpolitikai megtorló intézkedések kibocsátására, végül úgyszólván tudományosan definiálja, hogy mi értendő ügyfél, vámadós, vámtartozás, áru, vámáru és vámtárgy alatt és hogy mi tekintendő az áru származási és rendeltetési országának. Tagadhatatlan azonban, hogy mindezen definícióknak a további rendelkezések szempontjából nagy gyakorlati fontosságuk van. Röviden megemlíteni kívánom, hogy a kisebb határszéli forgalomra vonatkozólag a részletes intézkedések tekintetében az Utasítás a vonatkozó nemzetközi szerződésekre, illetőleg ilyen szerződés hiányában a korábban e tárgyban kiadott kormányrendeletre (1920. évi 5.300. M. E.) utal. A vámpolitikai megtorló intézkedéseknek három nemét ismeri a Törvény: 1. A minisztérium elrendelheti, hogy olyan államok termékeire vagy küldeményeire, amely államokban a magyar államterületen vagy a magyar vámterülethez kapcsolt vámterületen honos hajókat, vagy az ezekről a területekről származó árukat, azonos körülmények mellett, más államok hajóinál és áruinál bármely tekintetben kedvezőtlenebb elbánásban részesítik, megtorlásképen az általános vám háromszoros összegéig terjedhető vámokat, vagy a teljes értékig terjedhető értékvámokat, vámmentes árukra pedig ugyanebben az esetben különleges vámokat lehet alkalmazni (represszáliák). 2. Ugyanezeket a rendszabályokat alkalmazhatja a minisztérium akkor is, ha valamely külföldi állam méltánytalan eszközökkel a belföldi termelés fenntartását veszélyeztető versenyt támaszt (antidumping). 3. Ha a belföldi vagy a kapcsolt vámterületen honos hajókat, vagy az ezekről a területekről származó árukat valamely idegen államban méltánytalan vámok alá vonják, vagy egyébként méltánytalan elbánásban részesítik, a minisztérium elrendelheti, hogy az illető állam áruit hasonló hatást gyakorló vámoknak és elbánásnak kell alávetni (retorziós vámok). Mint láthatjuk a világháború utáni egészségtelen gazdasági helyzet modern fogalma, a dumping, már megtalálja ellenszerét új vámjogunkban. A 3. alatti felhatalmazás is egészen új, s ennek akkor lehet helye, ha valamely állam saját termelését a bárhonnan jövő versennyel szemben különösen erőszakosaknak minősülő rendszabályokkal igyekszik megvédeni. II Vámigazgatás. Ez a rész három fejezetben külön-külön foglalkozik a vámigazgatás szervezetével, a szolgálati jogosítványokkal és a fegyelmi rendelkezésekkel. A fővámigazgató helyébe központi vámigazgatóság lép.^ Az Utasítás részletesen körülírja a vámigazgatás szervének: a pénzügyminiszternek, a központi vámigazgatóságnak, vámhivatalnak és 22 1. sz.