Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A kettős adóztatás kérdései a Népszövetségben

Dr. Andreánszky István: Az orvosi bizonyítványok illetéke. május 23-iki 105. számában, a Magyarországi Rendeletek Tára 1924. évi folyamának 1102. lapján és a Pénzügyi Közlöny 1924. évi 19. számában a .338. lapon). A most idézett pénzügyminiszteri rendeletek azonban az új il etéktételeket a bizonyítványokra más rendszerben alkalmazták, mint az illetékszabályoknak 1885. évi hivatalos összeállítása. Az a szabályozási módszer, hogy a bizonyítványoknak van általános i'.letéktétele és ezenkívül kü'ön fel vannak sorolva azok az egyes bizonyítványfajták, amelyek az általánostól eltérő, kivételes illetéktétel alá esnek, ma is fennáll. Az utóbbi felsorolásban az orvosi bizonyítványok ma sincsenek benWe, egyedüli kivételével az iparostanulók tanszerződésének megkötése céljából az ipartörvény (1922 : XII. t.-c.) 76. §. (4) bekezdésében em'ített orvosi bizonyítványnak, amelyről a bevezetőben megemlékeztünk. A többi orvosi bizonyítványok ma is a bizonyítványokra megszabott általános illetéktétel a'á esnek. A bizonyítványok általános illetéktétele ma is kettős: 20.000 K és 10.000 K, de a kétféle illetéktétd közé ma más határvonal van húzva, mini régebben. Nevezetesen az új szabályozás a rendezett tanácsú városi és községi hatóságok és hivatalok és hivatalos személyek bizonyítványait egy kategóriába veszi az állami és törvényhatósági, hatósági és közhivatali bizonyítványokkal, továbbá az illeték mértéke tekintetében éppen megfordította a korábbi helyzetet, amennyiben az alacsonyabb illetéktételt a most felsorolt bizonyítványokra, egyszóval kifejezve: a hivatalos bizonyítványokra alkalmazza, míg a magasabb illetéktétel a nem hivatalos bizonyítványokra vonatkozik. Az 1924. évi 08.600. számú pénzügyminiszteri rendelet fentidézett 13. §-ának szövege az orvosi bizonyítványokra vonatkozó részében a következőképen hangzik: ,,(1) Mindazok a bizonyítványok ...., amelyekben állami, törvényhatósági, községi hatóságok, hivatalok, vagy hivatalos személyek személyes vagy tárgyi tulajdonságokat vagy körülményeket stb. bizonyítanak vagy tanúsítanak, 10.000 K illeték alá esnek. (6) Az olyan bizonyítvány, amelyet nem az (1) bekezdésben megjelölt ... hatóság, hivatal, hivatalos személy..., hanem más... állít ki, amennyiben arról különös rendelkezés a következő §-okban sincs, 20.000 K illeték alá esik." (Megjegyzendő, hogy a következő §-okban az orvosi bizonyítványok közül csupán az iparostanulók tanszerződésének megkötése céljából kiállított, fent rnár kétízben is említett orvosi bizonyítványra vonatkozóan van különös rendelkezés annyiban, hogy az ilyen orvosi bizonyítvány 1.000 K kedvezményes illetéktétel alá esik (idézett rendelet 15. §. (8) bekezdés). Az egyes okiratokat megillető illetékmentességek tekintetében az illetékszabályok és illetékdíjjegyzék 1885. évi hivatalos összeállításának rendelkezései mai napig is úgyszóilván változatlanul hatályban vannak. A bizonyítványokat megillető illetékmentességeket az 1885. évi hivatalos összeállításban az illetékdíjjegyzék 412