Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A m. kir. dohányjövedék 1924-25. évről szóló statisztikája. (Folytatás.) [2. r.]

Dr. Darvas Károly: A m. kir. dohány jövedék 1924—25. évi statisztikája. 22. tételében találjuk. A himlöoltási bizonyítványok feltétlen illetékmentessége az illetékdíjiegyzék 22. tételének 1. pontján, a tanuló betegségéről az iskolából való elmaradás igazolása céljára kiállított orvosi bizonyítvány íeltéte-'es illetékmentessége pedig az illetékdíjjegyzék 22. tételének f) pontján alapszik. Végül az ilietéklerovás módját meghatározó fentemlített szabályokat az illetékszabályok 20. és 21. §-a, 22. §. 3. pontja, 23. §. 2. pontja és 40. §. 2. pontja tartalmazzák. IlllllllllllllllltlllllllllllillllllllllllllllfllltJIIIIIIIMIIIMIIIfIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIllllltinillltltlIIIIllllllllltllllllll A m. kir. dohányjövedék 1924-25. évről szóló statisztikája. Ismerteti: dr. Darvas Károly p. ü. titkár. (Folytatás.) III. Dohánygyártás. A dohánygyártás fogalma alatt a gyártás céljára alkalmas dohányleveleknek a dohányzás élvezetére való iparszerű feldolgozását értjük. Dohányoknak ily értelemben való feldolgozása nálunk kizárólag csak a m. kir. dohánygyárakban történhetik. A dohánygyártás statisztikája tehát kiterjed mindazon körülményekre, amelyek a dohányok ipari feldolgozásánál figyelembe jöhetnek. így a feldolgozásra került különböző dohánylevelek mennyiségére, valamint az egyes dohánygyárakban előállított gyártmánynemekre s azok mennyiségére. A fenti adatokból azután képet alkothatunk minden egyes dohánygyár üzemének kiterjedtségéről, nagyságáról. Fontos adatát képezi még a gyártási statisztikának azon géperőmennyiség, amellyel egyes dohánygyárak rendelkeznek, mert a poduktivitás mérvének elbírálásánál ez is számottevő szerepet játszik. A háború és annak következményei a jövedéket is súlyos megpróbáltatásoknak tették ki. Nemcsak a termelésre voltak kihatással a változott viszonyok, megérezte azt a jövedék minden ágazatában, így nevezetesen a gyártásban is. Mindenekelőtt súlyos gondot okozott a nyers anyag előteremtése. A háború alatt ellenségtől lévén körülzárva, importunk teljesen szünetelt s a raktáron levő külföldi nyersanyaggal a legnagyobb takarékossággal kellett élni. Ehhez járult, hogy a hadsereg ellátása rengeteg munka- és anyagtöbbletet jelentett, a harctereken nagy volt a fogyasztás s olyanok is dohányoztak, akik azelőtt ettől tartózkodtak Munkaerőben hiány nem igen mutatkozott, mert a jövedéki üzemekben túlnyomórészben női munkaerők alkalmaztattak azelőtt is. A háború után a legnagyobö átalakulás szintén e téren volt. Amint már a munkám elején is említettem, a legnagyobb gyárak elvesztésével, a fogyasztó közönség igényeinek változtával, valamint az egész gazdasági helyzet átalakulásával épp a dohánygyártásunk volt az, amely a legnagyobb változáson, illetőleg átalakuláson ment keresztül. A háburu alatt és után a fogyasztás súlyponjta a pipadohányra 413