Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 10. szám - A kettős adóztatás kérdései a Népszövetségben
Dr. Klug Emu. A keiíős adóztatás kérdései a Népszövetségben. való figyelemmel külön meg kell állapodniok. A megállapodások három szempont szerint történhetnek: 1. az ú. n. domicil-állam, amelyben az adózó lakik, megállapítja saját skálája alapján a jövedelemadót, és pedig külön a saját államában elért jövedelem után, és külön a külföldön elért jövedelem után, de ténylegesen csak azt az adót szedi be, amely a belföldi jövedelemre esik. 2. Ha a külföldi államban tényleg fizettetik a külföldre eső jövedelem utáni adó, úgy ez az adó a belföldi adózó összjövedelmére (belföldi és külföldi jövedelem) eső adótételből levonandó, de a levonás után megmaradó adóösszegnek nem szabad kisebbnek lennie, mint az az adó, amely a belföldi adózó terhére a belföldi skála szerint járna azon esetben, ha az illetőnek külföldi jövedelme egyáltalán nem volna. Annak elkerülésére, hogy az az adózó, akinek egész jövedelme külföldről származik, a domicil-államban egyáltalán semmit sem adózzék: azon eljárás volna követendő, hogy az illető terhére minden körülmények között annak az adónak egy tört része volna kiszabandó, amely az esetben járna, ha jövedelme belföldről származnék. 3. Ha a domicil-állam nem volna hajlandó a külföldről folyó jövedelemadó mentesítését a jövedelemadóforrás állama javára egészében koncedálni, hanem a külföldi forrásból eredő jövedelmet is adózás alá kívánja venni, úgy külön megállapodásba kell kikötnie azt, hogy a jövedelemforrás állama ezen jövedelem megadóztatástól egészben vagy részben eltekintsen. Ily megállapodás különösen akkor lenne helyén, ha . a domicil-államnak általános jövedelemadója mellett a jövedelemforrás államában még valamiféle pótadó léteznék. Az adós egész vagyonát, illetve tőkéjét terhelő visszatérő vagyonadó, továbbá az örökösödési adó, vagy örökösödési illetékek tekintetében a jövedelemadóra vonatkozóan felállított elvek megfelelően alkalmazandók. Lakhely-állam (Domicüstaat) az egyénekre vonatkozóan azaz á'lam, amelyben az adózónak legalább az év egy részében rendes állandó lakása van. Ha valakinek több államban van ezen értelemben vett lakóhelye, úgy ezen államoknak az illető adóztatásánál vagy különböző szempontokbó', illetve jogcímekből kell kiindulnia, vagy pedig ezen államoknak az adózó által viselendő összteher arányos felosztása tekintetében kellene egymással megállap^ .iniok. Azt az elvi jogot, hogy minden állam saját polgárait összes jövedelmük, illetve vagyonuk után megadóztathassa, minden államnak meg kell adni, hacsak ezen állampolgárok különböző lakóhelyük alapján már is megadóztatva nincsenek. Az örökösödési adó (illeték) szempontjából lakóhelynek az a hely veendő, amelyet az elhalálozott halála időpontjában az ottmaradás szándékával magának kiválasztott. Azok az államok, melyek ezt az alapelvet teljes egészében nem fogadhatnák el, kövessék saját törvényeiket és a kétszeres adóztatás elkerülésére állapodjanak meg azokkal az államokkal, amelyek más álláspontot foglalnak el. 407