Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A kettős adóztatás kérdései a Népszövetségben

Dr. KUig Emil: A kettős adóztatás kérdései a Népszövetségben. jait, hogy helyesnek tartaná, ha a kétszeres adóztatás és illetékezés egyöntetű szabályozását külön szakértőbizottság készítené elő és e bizottságba az egyes államok delegálnák szakértő megbízottaikat. Ezen ielhívás folytán Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia és Svájc megnevezte megbízottait, akik mint külön bizottság 1923. júniusától 1925. februárjáig öt ízben tartottak üléseket és azok eredményeit a Népszövetség összefoglaló füzetben 1925. nyarán ki is adta. A bizottság munkálatai ezzel — úgy látszik — még nincsenek befejezve. Az ú. n. nemzetközi kereskedelmi kamara Párizsban a bizottság részére, illetve a Népszövetség részére még egyre gyűjti a vonatkozó anyagot és végcélként az van kitűzve, hogy a nemzetközi adójog, mint önálló matéria teremtessék meg. A Népszövetség által kiküldött külön szakértői bizottság tanácskozásainak eredményeit rendszerbe foglalta és megállapításait két főprobléma köré csoportosította: I. a kétszeres adózás elkerülése; II. az adótól való menekülés főkérdései köré. /. A kettős adóztatás elkerülése. Ennek elkerülése szempontjából külön tárgyalja a bizottság: a) a hozadéki és a levonás útján fizetendő adókat, és b) a személyi vagy (általános) jövedelmi adókat. a) A hozadéki adóknál az alapelv az, hogy az adó azt az államot illesse, amelyben a jövedelmi forrás fekszik. Ide sorozandók azok a hozadéki adók, amelyek az ingatlanokat (telkek, mezőgazdasági ingatlanok, épületek), a mezőgazdasági vállalatokat, az ipart és kereskedelmei, a hajózási vállalatokat, a biztosító társaságokat, a bankokat, a jelzálogos követeléseket és a tantiémeket terhelik. Az értékpapírok, betétek, folyószámla-követelések, állami kötvények és egyéb nyilvános jellegű kötvények utáni kamatokra eső hozadéki adó, amely rendszerint levonás útján szedendő be, azt az államot illesse, amelyben az adós lakik. Azon célra, hogy a hitelező állam is részesedjék az ezen jövedelmekre eső (inkább jövedelmi, mint hozadéki) adóban, az egyes államok között külön megállapodások volnának létesítendők. Másnemű hitelekből folyó kamatoknak vagy járadékoknak megadóztatására azon állam volna feljogosítandó, amelyben a hitelező lakik, b) Az ú. n. általános jövedelemadó, mint személyi adó, amely rendszerint progresszíve az adózónak egész jövedelmét terheli, bárhol lévő jövedelemforrásból is ered az, elvileg kizárólag azt az államot illesse, amelyben az adózó lakik. Ezen elvvel szemben áll az, ha az adózó lakóhelyétől különböző egy vagy több állam, amelyben az illetőinek egyes jövedelemforrásai léteznek, ezeket a jövedelemforrásokat ugyancsak általános jövedelemadó alá kívánja vonni. Ide sorozandók az ingatlanokból, mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi vállalatokból folyó jövedelmek, a szelvények és részjegyek kivételével. Hogy ezen esetekben a kétszeres adóztatás a gyakorlatban tényleg eJháríttassék, az egyes államoknak saját adótörvényeikre 406