Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 10. szám - A kettős adóztatás kérdései a Népszövetségben
Dr Klug Emi!: A kettős adóztatás kérdései a Népszövetségben. fizetésképtelenség jó adóalap, s hogy a lejáratkor be nem váltott 's így peresítésre került váltó akár a pénzét lejáratkor meg nem kapó váltóbirtokosnál, akár a kötelezettségének eleget tenni nem tudó váltóadósnál adófizetési képességének olyan emelkedésére mutat, hogy ezt z kincstár az illetéki elv által más szubstrátumú fizetési meghagyásokra nézve megengedettnek vett illetéki kulcs négyszeresének az alkalmazásával érheti csak utói. S ha a váltóbirtokos oly szerencsés, hogy végrehajtás útján végre valamely közpénztárból felveheti a végrehajtási eljárás során oda letétbe került összegből a pénzét, akkor az adósnak még IV2-0S nyugtabélyeg terhét is kell viselnie. íme, pénzügyi kormányzatunk leszállította a fizetőképes adósok váltóinak illetékét öttized százalékáról kéttized százalékára, minden elismerésre méltó energiát fejt ki annak elérése érdekében, hogy az egészséges váltók bankkamatja évi 1—2%-kal leszálljon és még mindig késik annak a közgazdasági és pénzügyi képtelenségnek a szanálásával, hogy az a váltó, melynek beváltása lejáratkor az adós gazdasági helyzetének megromlása következtében elmarad, még újabb 472%-nyi illetékkel terheltessék meg. A váltófizetési meghagyások 3%-os és a nyugták 172%-os illetéke oly időben, mikor már közgazdaságunk szanálásának komoly akarására is sor került, tovább nem késhet. iiiii»iiiiiiii(i>iiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiii»ii>itiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiia»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiii A kettős adóztatás kérdései a Népszövetségben. írta: dr. Klus Emil ügyvéd.*) Az állampénzügyi kérdések nagy komplexumába tartozó adózási és illetékiigyi kérdésekről a trianoni szerződés csak egy helyen intézkedik, és pedig a 211. cikk c) pontjában. Ebben Magyarország kötelezi magát arra, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgáraira, javaikra, jogaikra vagy érdekeikre, ideértve azokat a társaságokat és egyesületeket is, amelyekben érdekelve vannak, nem vet ki semmiféle más, vagy magasabb terhet és illetéket, vagy egyenes, vagy közvetett adót, mint aminők saját állampolgárait vagy javaikat, jogaikat vagy érdekeiket terhelik, vagy terhelnék. Arról azonban, hogy a magyar állampolgárok a Szövetséges és Társult Hatalmak részéről ugyanolyan bánásmódban részesüljenek, nincsen intézkedés. A kérdések rendezésére a Népszövetség még 1922. októberében tette meg az első kezdeményező lépéseket. A Népszövetség titkárának javaslatára a pénzügyi bizottság arról értesítette a Népszövetség tag*) Részlet szerzőnek előadói tervezetéből, melyet az Osztrák-Magyar Monarchiából alakult utódállamok ügyvédei által létrehozandó állandó konferencia részére szerkesztett, és amely 1926. évi október hó 30-án Bécsben az előkészítő bizottság ülésén tárgyaltatott. 10. sz 405
