Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]
Dr. Staub Károly: Magyarország vámszaki reformjai. vezetendő napló, amelynek kötelező vezetését a kereskedelmi törvény rendeli el. Az értékpapírforgalmi adó és az illetékek érintkezésénél — amint ez az előadottak alapján megállapítható — a kétszeres adóztatás kikerülésének elve nem valósul meg teljesen és csak annyiban érvényesül, hogy az értékpapírforgalmi adóról szóló törvény illetékmentességet általában csak azokra az iratokra állapít meg, amelyeknek kiállítása adólerovási célokból ennek a törvénynek rendelkezései értelmében kötelező, fenntartja ellenben az illetékkötelezettséget azoknál az okiratoknál, amelyeknek kiállítása az ügyletkötő felek tetszésétől függ. Ez a magyarázata annak, hogy abban az esetben, ha értékpapírforgalmi adó alá eső ügyletet okiratba foglalnak, vagy értékpapírokat árverésen eladnak, úgy az értékpapírforgalmi adót, mint az okirati illetéket meg kell fizetni, holott ezek az esietek a kétszeres adóztatásnak kirívó példái. Itt említeni még meg, hogy az értékpapírforgalmi adó készpénzben fizethetésének engedélyezését kérő beadvány 20.000 K, az értékpapírforgalmi adóról szóló törvény alapján kiszabott pénz- és rendbírságok méltányosságból való mérséklését, vagy elengedését kérő folyamodványok pedig 50.000 K illeték alá esnek. Ha a mérséklést vagy elengedést kérő, értékpapírforgalmi adó ügyletekkel iparszerűen foglalkozik, a kérvényre 100.000 K illetéket tartozik leróni. (Folytatjuk.) }fi«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiitiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinit Magyarország vámszaki reformjai. Irta: dr. Staub Károly pénzügyminiszteri titkár. Az új vámtarifa megalkotásával párhuzamosan folytak a vámjog reformjának előmunkálatai. Az 1924 : XIX. t.-c. meghozataláig az anyagi és alaki vámjog nem volt sohasem kodifikálva. Az autonóm vámtarifáról szóló 1907 : LIII. t.-c. és az ennek végrehajtása iránt kiadott utasítás (1906. évi 47.998. sz. pénzügyminiszteri rendelet) úgyszólván csak kiragadtak egyes kérdéseket a vámjog köréből s azokat többé-kevésbbé részletesen szabályozták, de a kérdések tömegére mind a mai napig érvényben maradtak az 1788. évi harmincadrendtartás, valamint az 1842. évi harmincadhivatali utasítás elavult rendelkezései, kiegészítve esetenként kiadott külön rendeletekkel. Kiadatott ugyan 1874-ben egy hivatalos összeállítás, majd 1896-ban Turóczy Adolf fővámigazgató a pénzügyminiszter megbízásából összeállította a vonatkozó törvényeket és szabályokat, de ezek az összeállítások kompilációnál egyébnek nem tekinthetők. Ily körülmények között kétségtelen, 20 l. sz.
