Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A társulati adó reformja

Gazda Károly: A társulati adó reformja. adottnak képzeljük az összes magángazdaságok forgótőkéit. Ezen összeadott forgótökemennyiség egyenlő azon vásárló erővel, mely a szükségletek kielégítése céljából effektív vételképességgel a piacon megjelenik. A forgótőkehiány ennek következtében azonos a vételképesség lecsökkentésével. Ez az oka ánnak, hogy amíg ki-ki különböző szempontból világítja meg a válság lényegét, különböző lényeget imputál neki. Vannak, akik a krízis indító okát a forgótöke hiányában látja, mások fogyasztókrízisről beszélnek, ismét mások hitelválságot mondanak. Ezein utóbbi már nem a krízis primaer megjelenésére, hanem lefolyásának körülményeire utal. Minden gazdasági krízis legfőbb oka a forgótőkehiány lévén, világos dolog, hogy a gazdasági kríziseknek egyetlenegy gyógyszere: pénzbőség kreálása. Ez pedig a hitelnek mennél szélesebb és szélesebbkörű kielégítésével válik lehetővé. Ám éppen akkor, amidőn a gazdasági életben a legnagyobb mértékben következik be pénzkölcsönöknek és áruhiteleknek keresése, ugyanakkor rendült meg alapjában a bizalom és válik veszélyessé a hitelezés. Az utat a gyógyuláshoz azonban kizárólag a hitel kiterjesztésébein kell látnunk. A hiteleladások kiterjesztik az áru elhelyezésének lehetőségét. A gazdasági életben lassankint felszaporodnak a szabad forgótőkék, a forgótőkék bőségével pedig lassan-lassan az effektív vételképesség nő, a megélénkült kereslet pedig ismét egyensúlyba hozza a kritikusan megtámadott gazdasági életet. Sajátos hitelviszonyaink között, a hitelkiterjesztés műveletét a magyar ipari és bankkörök nyújtják. A merkantil-osztályokat az infláció teljesen tönkre tette. Az antimerkantil politika pedig szétzúzta gazdasági funkcióik lehetőségét; mert a kereskedelem lényege nemcsak kizárólagos áruközvetítés, gazdasági funkciója a szó átfogó értelmében az, hogy finanszírozza az áruprodukciót. Nyugateurópában a kereskedők előlegezik le a gyárnak a megvásárolt árut, az angol kapitalizmusnak pld. egész gazdasági karaktere az, hogy' a kereskedelem hatalmas anyagi ereje támogatja az áruprodukciót: Magyarországon a háború előtt is csak kis mértékben volt ez így, jelenleg pedig szo sem lehet róla, hogy így legyen. Minálunk a termelő kénytelen finanszírozni az áru közvetítésének, a kereskedelemnek és az áru elfogyasztásának gazdasági folyamatait. A termelő nyújtja a rövidebb-hosszabb lejáratú áruhitelt. A termelő nemcsak, hogy finanszírozza magának az árunak előállítását, hanem nyújtja még azon egész időtartam gazdasági tőkéit is, amely alatt az a fogyasztóhoz keiül. E fontos ténnyel tisztában kell lenni, ha a jelenlegi gazdasági viszonyok értelmét csak a legtávolabbról is fel akarjuk fogni. A magyar gazdasági élet forgótőkeszükségletét ma kizárólag a gyáripar és a nagybankok szolgáltatják. Az o segítségükkel bonyolódik le az árukereskedelem; az ő segítségükkel finanszíroztatik az őstermelés is, mert hiszen a gazdasági praeponderenciát fennen hirdető őstermelés semmit, de semmit sem tesz a gazdasági válság leküzdésére. Az én tudomásom szerint még egyetlenegy esetben sem 394 10. sz.