Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A társulati adó reformja

Guzdu Károly: A társulati adó reform ja. 3. Végül, ha a 100,000.000 K-t részvényekbe fekteti, mely részvénytársaság a tőkét (egyéb tőkéivel aránylagosan) úgy gyümölcsözteti, hogy a rá eső haszon 5,000.000 K-nak felelt meg, ezután a társulat 2,000.000 K társulati adót fizet, aminek folytán a 100,000.000 K-ra eső osztalék fejében nem folyósíthat többet 3,000.000 K-nál. Ha fenti példákat egymással szembevetjük, világossá válik azon diszparitás, mely az álló- és forgótőkék tőkeércékelése között a gazdasági életben az adózásbeli eltérés folytán mutatkozni fog. Mert hiszen nyilvánvaló, hogy a rentabilitásból visszaszámítva, a tőkeérték 5%-os kamatoztatás mellett a befektetett 100,000.000 K tőke az első esetben 90,000.000 K, a második esetben .... 100,000.000 „ a harmadik esetben .... 60,000.000 „ tőkeértéknek felel meg. De talán az első és második példa közti eltérést negligálni lehet, ha számbavesszük,, hogy a pénzintézeteknél való betéthelyezés legfőbb oka a nagyobb biztonság, melyet e jól fundált intézetek nyújtanak, aminek folytán a 10%-os adóteher egy biztonsági coefficiens ellenértékének tekinthető. Ezen általánosítás annyival is inkább helytálló, mert a betétüzlet nagy visszafejlődését számbavéve, bátran állíthatjuk, hogy a forgótőkék legnagyobb része más, adóval nem sújtott módon, cirkulál ezidőszerint a gazdasági életben (a hiteléletnek, a váltóüzleten alapuló kiterjedése a legjobb példa erre): és így a 100,000.000 K tőke áll szemben a 60,000.000 K-ás értékre depraeciált tőkével. A társulati adó túlmagas kulcsa előidézte tőkedestrukciót tehát minden 100 K után 40 K-ra tehetjük, ami azonban nem 40%-os, hanem circa 70%-os tőkedestrukciót jelent; ennyivel nagyobb tőkét kell a részvényekbe fektetni, hogy a forgótőkék hozadékával azonos osztalékjövedelem éressék el azon esetben, ha a befektetett társulati tőke hozama azonos a forgótőkék kamatozásával: 170,000.000 K társulati jövedelme á 5% . . amelyet 40%-os társulati adó fejében . . terhel, vagyis csak 170,000.000 K tőke hoz kamatot. A társulati adózás eme tókedestrukciója minden elfogulatlan szakemberben nyilván azon következtetést váltja ki, hogy a társulati adózás eddigi mérve nem tartható fenn. Ezért nyilvánvaló, hogy most, midőn gazdasági életünket újra fel kell építenünk és amidőn le kell rombolnunk minden oly akadályt, mely hazánk gazdasági erőkifejtésének hatékonyságát meggátolja: a lerombolandó institúciók közt elsősorban a társulati adó törvényünkre kell gondolnunk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy régi békebeli társulati adótörvényünkre kell visszamennünk. Megnyomorított országunk pol8,500.000 K. 3,400.000 „ 5,100.000 ,% 391