Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 9. szám - Egyenesadó-problémák

Joggyakorlat. ben. valamint a panasziratában maga is elismeri, hogy a bevallott vételár nem felel meg az átadott árukészlet értékének, sőt. hogy a bizottság az árukészlet értékét 6-5 milliárdra elég helyesen becsülte meg s csupán azt vitatja, hogy a beszerzési árat. amelv jobb koronában természetesen kisebb összeget adott volna ki. kellett volna alapul venni, ami nyilvánvalóan nem felel meg a tényleges forgalmi értékét megállapítani hivatott becslés helyes elveinek. És el kellett fogadni a részletesen megokolt becslés eredményét annál is inkább, mert a panaszos — bár bizonyára módjában állott volna — az átadott árukészletről felvett leltárt nem mutatta be és az átadott áruk nagybani értékének igazolását meg sem kísérelte. (Közig, bíróság 18.055/1925. sz.) Általános forgalmi ad6. 1921: XXXIX. t.-c. 31. §. 128. Nem tekinthető bizományi ügyletnek az olyan ügylet, amelynél az eladó az általa vásárolt árut a vevő által meghatározott (limitív) árban elszámolási kötelezettség nélkül adja el. Indokok: A bemutatott két levélből kitünőleg a T. egyesült gőzmalom részvénytársaság és a V—i szövetkezeti áruforgalmi részvénytársaság egyaránt azt a kötelezettséget vállalták a panaszossal szemben, hogy az általuk megadandó limitében korlátlan mennyiségben készpénzfizetés mellett átveszik a panaszostól a vásárolt terményeket. E megállapodás •-zerint a panaszos hasznát az említett részvénytársaságok által megadott limitó-ár és a panaszos által elért bevásárlási ár közötti különbözet alkotja, amelyre nézve azonban a panaszos a részvénytársaságokkal kifejezetten- nem tartozik elszámolni, hanem az árát a részvénytársaságok a panaszos által kiállított kötlevél alapján aznapi limitó-áron veszik át. E tényállásból kétségtelenül megállapítható, hogy a panaszos cég és a két részvénytársaság között nem a kereskedelmi törvény 368—383. §-aiban szabályozott bizományi viszony jött létre, hanem a két részvénytársaság a panaszos cégnek tulajdonképen naponkint vételi ajánlatokat tesz. amelyeknek a panaszos részéről való elfogadása esetén egyszerű adásvételi ügylet jön létre. Ugvanis a bizományi viszonynak lényege az. hogy a bizományos az ügyletet — a saját nevében ugyan — de kétségtelenül a megbízó részére kösse meg. tehát Ily esetben a bizományos által harmadik személlyel kötött ügylet tulajdonképen a megbízó ügylete annak minden hasznával és kárával együtt, amiért is a bizománvos a bizományban kötött ügyletről a megbízót haladéktalanul értesíteni és arról a megbízónak számolni tartozik. Ha a kötött üzletekről való részletes és pontos elszámolási kötelezettség — amint a jelen esetben is — kifejezetten mellőztetik, a bizományi viszony lényeges kelléke hiányzik és így a létrejött ügylet jogilag másnak, mint rendes adásvételnek nem tekinthető. Minthogy tehát a jelen esetben, a dolog lényegét tekintve, bizományi ügyletről nincs szó, a pénzügyigazgatóság helyesen és jogosan járt el. amidőn a panaszos céget az 1921 : XXXIX. t.-c. 31. §-ának 5. bekezdése értelmében a teljes eladási ár után rótta meg általános forgalmi adóval. (Közig, bíróság 9.672/923. sz.) Általános forgalmi adó. 1921 : XXXIX. t.-c. 31. §. 129. Ha az áru fizetése később történik, a iedezeti váltó alapján nem lehet forgalmi adót követelni. Indokok: Az 1921 : XXXIX. t.-c. 31. §-ának (1) bekezdése szerint az adó alapja a szállított áruk ellenértéke fejében teljesített fizetések összege, a (3) bekezdés szerint pedig az adókötelezettségen nem változtat az. hogy a fizetés nem készpénzben, hanem más módon, pl. váltóval történik. Az adóalap megállapítása szempontjából tehát a váltó is fizetési eszköz, de a fentiek szerint csak akkor, ha ez az árunak kikötött ellenértéke fejében fizetésként adatik. A panaszosnak a vizsgálat során meg nem cáfolt állítása szerint az ügyfeleinek szállított mezőgazdasági gépek vételára a kötlevelekben nem készpénzben, hanem búzában volt kikötve és nem az áru átvételekor, hanem későbbi időpontban, a vételár esedékessége idejében érvényes tőzsdei középárfolyamnak megfelelő pénzösszegben volt fizetendő. A felek által adott váltók pedig kelet és lejárat nélkül, az ügylet megkötése idejében érvényben volt tőzsdei 387