Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 9. szám - Egyenesadó-problémák

Joggyakorlat. volna eszközölhető, mert akkor állott be az eladóra nézve a fizetési kötelezettség ideje s e mulasztás jogi következménvei csak attól az időponttól kezdődnek. Minthogv pedig eladó a fizetési meghagyás másodízben foganatosított kézbesítés idejében átszámítva 6 aranykorona 70 aranyfillért befizette s minthogy nincs törvényes* alapja annak, hogy az egyszer aranykoronára átszámított és ennek megfelelőleg befizetett illeték utólag más átszámítási kulcs alkalmazásával másodszor is követeltessék, ennélfogva további fizetésre jogosan nem kötelezhető. (Közig, bíróság 22.753/1925. sz.) Vagyonátruházási illeték. 19-20: XXXIV. t.-c. 35.S 113. A békeszerződés törvénnyé válását meeelözöen meeszállás alatt állott területen levő ingatlan felett a megszállás idején létrejött adásvételi szerződés utáni illeték kiszabására megszállott területen levő adóhivatal volt illetékes. Indokok: Egyrészről a panaszos és A. Lajos, utóbbi mint kiskorú K. Lajos gyámja budapesti lakosok mint eladók, másrészről K. János mint vevő között a vágújhelyi . . . sz. telekkönyvi betétben hr. számok alatt a panaszos és a nevezett kiskorú tulajdonául felvett ingatlanok adásvétele tárgyában Budapesten 1920. évi augusztus hó 2-án kiállított s a kiskorú tulajdonostárs érdekében Budapest székesfőváros árvaszéke által 1920. évi augusztus hó 4-én jóváhagyott szerződés után a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál a szerződő feiek terhére 3.348 korona illetéket szabtak ki. M. Jenőné a fizetési meghagyás ellen fellebbezett s azon az alapon kérte az illeték alól leendő felmentését, hogy az eladott ingatlan megszállt területen fekszik, az adásvételi szerződés a békeszerződés megkötése után jött létre és a vevő az illetéket a vágújhelyi adóhivatalnál már befizette. A kir. pénzügyigazgatóság a fellebbezést azzal az indokolással utasította el. hogy az adás-vételi szerződés megkötése idején a trianoni békeszerződés még nem volt törvénybe iktatva, s így a kérdéses ingatlanokat az adás-vétel létrejötte idejében nem lehetett külföldön fekvő ingatlanoknak tekinteni. Köztudomású, hogy Vágújhely a szóbanforgó jogügylet létrejötte idejében már idegen hatalom által megszállott terület volt. A m. kir. pénzügyminiszter álláspontja szerint amennyiben a békeszerződéssel elszakított terület a békeszerződés törvénnyé válását megelőzően ellenséges megszállás alatt állott és a magyar kincstárnak az illetékhez való joga az ellenséges megszállás alatt nyílt meg s az illetékek kiszabására a megszállott területen levő adóhivatalok voltak illetékesek, az illeték az ellenséges megszálló hatalmat illeti meg a megszállás ideje alatt felmerülő közigazgatási költségek fedezésére. Ehhez képest s mert egyébként az illeték kiszabására a megszállott területen székelő vágújhelyi adóhivatal illetékes volt. a magyar államkincstárnak a kérdéses jogügylet utáni illetékhez nem lévén igénye, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (Közig, bíróság 5.595/1925. sz.) Vagyonátruházási 1920.-XXXIV. t.-c. 53 §. illeték. 1896 : XXVI. t.-c. 81. §. 114. A szakértői becslési díj megállapítása és a szakértői becslési díjban való marasztalás tárgyában hozott határozat ellen a pénzügyminiszterhez lehet jogorvoslattal élni; panasznak helye nincs. (Közig, bíróság 21.966/1925. sz.) Értékpapír forgalmi adó. 1900 : XI. t-c. 29. § 115. Ha a szerződő felek mindketíeje iparszerűen foglalkozik értékpapírügyletekkel, az adólerovási kötelezettség az eladót terheli; az a körülmény, hogy a vevő azt lerótta, az eladót nem mentesíti a fizetési kötelezettség alól. Indokok: Panaszos kifogása az, hogy az általa budapesti intézetek részére eladott értékpapírok után az éitékpapíríorgalmi adót a budapesti intézetek rótták le, amit 4 darab olyan számlával kíván bizonyítani, melyben a budapesti intézetek terhére az adót felszámították és kéri, hogy téteirőltételre vizsgáltassanak meg a budapesti intézeteknek történt eladások és áiiapíttassék meg. hogy ezekben az esetekben az adó tényleg lerovatott. 383