Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 9. szám - A pénzleromlás és az adóztatás [2. r.]

Dr. Nerád B.: A közig, bíróságnak az ált. forg. adónál követett gyakorlata. lag fényűzési forgalmi adót jelent, amely a gyárból történt eladást terheli: a panasznak fényűzési adóval nem terhelt üzleti bevétele után kiszabott általános forgalmi adót fenn kellett tartani." 12. ponthoz. A bíróság 6.658/1924. P. sz. ítéletével végleg eldöntötte azt a hosszan vajúdott kérdést, hogy „kizárólagos terménykereskedőnek" kit kell tekinteni. íme az eset: „A panaszos r.-t. a búza, rozs, kétszeres és a köles eladásából származó bevételeinek az általános forgalmi adó alól való mentességét vitatja, hivatkozva a törvény 37. §-ának 12. pontjában foglalt rendelkezésre, amely a kizárólag terménykereskedéssel foglalkozóknak a jelzett gabonaneműek eladásából származó bevételeit az általános forgalmi adó alól mentesíti. A panaszos r.-t. az alapszabályok és a nyert iparengedély szerint jogosítva van széleskörű, mindenféle árura kiterjedő kereskedelmi, sőt ipari tevékenységre is, ezidőszerint azonban a fentemlített gabonaneműekkel való kereskedésen kívül csupán gyapjúeladással foglalkozik, amelynek a terménykereskedés fogalma alá való tartozását állítja a panaszos r.-t. és az alapon, mint kizárólagos terménykereskedő, igényli a forgalmi adó alól való mentességet. A panasznak nem lehetett helyet adni a következő okokból: A törvény 29. és 30. §-ai értelmében a kereseti tevékenység körében eszközölt minden visszterhes áruelidegenités, tehát bármilyen áruval folytatott kereskedelmi tevékenység általában általános forgalmi adó alá esik és ezzel az általános érvényű rendelkezéssel szemben — a törvény elől említett szakaszához fűzött indokolásból kitűnőleg — a fent felsorolt, gabonaneműek eladásából eredő bevételekre vonatkozólag a törvényhozó" azért állapított meg kivételesen adómentességet a kizárólagos terménykereskedők részére, hogy a hivatásos gabonakereskedelem közvetítői tevékenysége a gabonaeladás lebonyolításánál a forgalmi adó behozatala következtében ki ne kapcsoltassék, ami előreláthatólag bekövetkezett volna, ha a gabonakereskedelem kénytelen lett volna a termelőitől vásárolt gablonát általános forgalmi adóval terhelten malomhoz juttatni, holott ugyanakkor a malmok a gabonát közvetlenül a termelőtől általános forgalmi adóval nem terhelve tudták volna beszerezni. Mint minden kivétel, úgy ez is szorosan értelmezendő és pedig olyképen, hogy ez a kivétel csupán a hivatásos gabonakereskedelem védelmére szolgáljon, tehát csak azoknál nyerjen alkalmazást, akiknek hivatásos foglalkozását főképen a szóbanforgó gabonaneműek eladása alkotja. A törvény szavai szerint ugyan a nyújtott kedvezmény nem a kizárólag gabonával kereskedők részére van biztosítva, hanem —• szélesebb körre kiterjedőleg — „a kizárólag terménykereskedéssel foglalkozók" részére, de — éppen a törvény indokolásából kitűnőleg — a törvény szövegében minden közelebbi meghatározás nélkül használt és a szorosan vett gabonakereskedelmen túlmenő kiterjesztés szándékára mutató „terménykereskedés" fogalma alá a forgalmi adó szempontjából nyilvánvalólag nem lehet többet vonni, mint a gabonakereskedelemmel fogalmilag és gazdaságilag a legszorosabban összefüggő 344