Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 9. szám - A pénzleromlás és az adóztatás [2. r.]

Dr. Hérád B.: A közig, bíróságnak az ált. forg. adónál követett gyakorhita. kereskedelmi tevékenységet, azaz a mezőgazdaság nyers termékei­vel való kereskedést, amely a gabonakereskedelmet, mint legfon­tosabb részt foglalja magában és amely ugyan kiterjedtebb keret­ben, de szabatos körülhatárolását teszi lehetővé a kedvezményre igénnyel bíró kereskedelmi tevékenységnek. A „terménykereskedés" értelmezése keretének ezen túlmenő kibővítése esetében a „kizá­rólagos'* szó, amelyen nyilvánvalólag nagy hangsúly fekszik, el­vesztené minden korlátozó jelentőségét és minthogy a termény (termék) szó sem törvényeinkben, sem a gazdasági életben szaba­tosan meghatározott fogalmat nem jelent, ez alatt érthető lenne mindenféle árucikk (ipari, ásványi termék), tehát a törvénybe fog­lalt kedvezményt meg kellene adni nemcsak a szóbanforgó gabona­neműek eladásával hivatásszerűen foglalkozó kereskedelemnek, hanem azoknak is, akik ezzel csak mellékesen foglalkoznak, ameny­nyiben a szó tágabb értelmében terményekkel kereskednek. Ez pedig kétségtelenül nem lehetett a törvényhozó szándéka. A ter­ménykereskedés fogalmának ilyképen való szoros értelmezését alá­támasztja a budapesti kir. tszék átiratából kitűnő cégbírósági gya­korlat is, amely szerint a részvénytársaságoknál és szövetkezetek­nél a cégbíróság a „terménykereskedő" szónak a cégszövegben való használatát csupán a mezőgazdasági termenyekkel kereske­dést folytató vállalatoknak engedi meg. Minthogy a panaszos r.-t. üzletkörébe nem csupán a mezőgazdasági termékek nyers állapot­ban való értékesítése tartozik, hanem abba bevonható ezenkívül egyéb árukkal és vagyontárgyakkal való kereskedés, sőt iparcikkek előállítása is és minthogy a vállalat egy évi fennállása óta tényleg nemcsak mezőgazdasági termékekkel kereskedik, hanem állati ter­mékekkel, nevezetesen gyapjúval is, ennélfogva a törvény szoros értelmezése mellett a forgalmi adó szempontjából nem tekinthető a törvényben említett olyan kizárólagos terménykereskedőnek, aki az ott felsorolt gabonaneműek eladására nézve a forgalmi adó alól való mentességet igényelhetné." Röviddel ezután 20.200/1925. P. sz. határozatában kate­górikusabban is kimondotta a bíróság, hogy a kizárólagos termény­kereskedés alatt csakis a mezőgazdaság növényi terményeivel való kereskedés értendő; tehát nem vonható ezen meghatározás alá sem a kert-, szőlő- és erdőgazdaság terményeivel, sem az állattenyésztés termékeivel való kereskedés. Az adómentesség megilleti azt a kizárólagos terménykeres­kedőt is, aki saját birtokán őstermeléssel is foglalkozik és e mellett másnak malmát szolgálati és munkabér viszonyban vezeti. (6.226. 1924. P.) Kizárólagos gabonakereskedőt akkor is megilleti az adó­mentesség, ha egyéb üzlettel bíró csendes társai vannak, s a gabona­kereskedés könyvelését ezek bonyolítják le. (15.186/1925. P.) A ki­zárólagos terménykereskedőket megillető adómentesség hasonló körülmények között a bizományost'is megilleti, ennélfogva a bizo­mányos csak a munkateljesítmény ellenértéke fejében kapott köz­vetítői jutalék után tartozik adózni. (9.089/1923. P.) A kizárólagos 9. sz. 345

Next

/
Oldalképek
Tartalom