Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - Adóügyi egyezmény az Osztrák Köztársasággal

Dr. Klug Eiwl: Adóügyi egyezmény az Osztrák Köztársasággal. más általános felosztási mértékben is miegállapodhatik, vagy esetenkint is teljesíthet külön megállapodást. 3. A különböző értékekre szóló nyers bevételek számítása az adóztatásra irányuló gazdasági időszakra előfordult átlagárfolyamok szerint történik, amelyek az irányadó időszak minden hónapjának 1., 11. és 21. napján előfordultak. Ha mérleg alapján történik az egyes adóalapok megállapítása, úgy a különböző értékekre szóló jövedelmi összegek a mérlegkészítés napjának árfolyamai szerint számítandók át. 4. Abban az államban, amelyben valamely fiók csak közvetítői tevékenységet folytat, adóalapul szolgáló nyereség gyanánt a szokásos közvetítési jutalék veendő fel. 5. Különleges megállapodás létesült a két állam között a hitelintézetek és biztosító társaságok fiókjai tekintetében. Az előbbieknél az a rész tekintendő a fiók jövedelmének, amely a fiók személyi kiadásainak a vállalat személyi kiadásaihoz való arányának megfelelő, a biztosító társaság fiókjainál pedig a felosztás abban az arányban történik, amelyben a biztosító társaság fiókjára eső díjbevételek a vállalat összes díjbevételeihez állanak. A két pénzügyminiszternek az adóalap ezen felosztásos megállapítására vonatkozó megegyezése az alapszerződéstől különállóan is felmondható. Ha a felmondás valamelyik évnek július hó 1. előtt történik, úgy a megegyezés érvénye a következő naptári év végével szűnik meg. A helyhezkötöttség dönti el azon szellemi, művészi foglalkozásúak adókötelezettségét is, akik működésüket mindkét államra kiterjesztik. Ezeknek a másik államban keresetük után csak akkor kell adózniok, ha hivatásukat helyhezkötötten, pl. irodából, rendelőhelyiségből stb. gyakorolják. Közpénz tárakból húzott visszatérő járandóságok a kifizetés államában vonandók egyenesadó alá; közpénztárak által kifizetett tőkehozadékok, értékpapírok osztalékai, takarékbetétek, vagy bankároknál gyümölcsözés végett elhelyezett tőkék kamatai után, amelyeknél az adózatás levonás útján a forrásoknál megy végbe, az adós államát illeti az egyenesadó. Ha a főtelep az egyik államban, a fiók a másik államban van, úgy a fióktelep üzemében keletkezett kamatok után az adólevonás csakis annak az államnak a javára történhetik, amelyben a fióktelep fekszik. A tantiémek az azokat megállapító vállalat székhelyének államában adóznak. A jövedelem- vagy hozadéktöbbletekre, továbbá a magyar vagyonváltságra és az osztrák egyszeri nagy vagyonadóra a személyi adóztatásra vonatkozó fenti szabályok az irányadók. Ugyanazon szabály vonatkozik a tőkevagy ónra is, amennyiben nem jelzálogos követelések, társas üzletekben való részesedések, bányarészvények, részvények, részjegyek, vagy egyéb értékpapírok forognak szóban. A kivételek ezen felsorolása azonban oly tág, hogy a rajtuk kívül még elképzelhető tőkevagyon a gyakorlatban nem igen fog felbukkanni a megadóztatási eljárásban. 1. sz. 13