Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 1. szám - Adóügyi egyezmény az Osztrák Köztársasággal
Dr. Klug Emi: Adóügyi egyezmény az Osztrák Köztársasággal. szerinti fordítással visszaadott német szövegben is ki van hirdetve és ezen megjelenésben államközi teljes adó- és illetékkodexnek tekinthető. A szerződés adóügyi része alkalmazást nyer az 1919. évi január hó 1-től kezdődő időszakra az összes egyenesadókra, ideértve a magyar vagyonváltságot és az osztrák vagyonadót. Az 1. cikk a személyeket terhelő adókat, amelyek közé elsősorban a jövedelemés vagyonadó tartozik, szabályozza a következő elvek szerint; a) magyar illetve osztrák állampolgár, vagy a magyar illetve! osztrák állam adófennhatóság alá tartozó más személy csakis abban az államban vonható egyenesadó alá, amelyben lakik, vagy ennek hiányában állandó tartózkodási helye van, vagy lakóhely, illetve tartózkodási hely nélkül az illető államban keresetüzé^ céljából tényleg tartózkodik; b) ha az illetőnek mindkét álfámban van lakóhelye, akkor annak az államnak adózik, amelyben az adóalap megállapítása szempontjából irányadó időszakban (rendszerint az adóévet megelőző év) túlnyomóan hosszabb ideig tartózkodott s ez a tartózkodási idő az irányadó időszaknak legfeljebb 2/s részét teszi; c) ha a szerződő államok egyikében sem tartózkodott hosszabb időn keresztül, úgy az állampolgárság szerinti állam illetékes az adó megállapítására; d) ha sem a lakóhely, sem az állampolgárság szerint a fentiek alapján a kizárólagosságot nem lehetne megállapítani, ügy az adóalap fele összege után az egyik államot, az adóalap másik fele után a másik államot illeti az adóztatás joga; e) ha a fentiekben nem érintett más eshetőség merül fel, úgy a két állam pénzügyminiszterei esetről esetre külön megállapodást fognak létesíteni. Lakóhely az a hely, „ahol valakinek olyan körülmények között van lakása, amelyekből a lakás megtartásának szándékára lehet következtetni". Ez a megjelölés labilis és tulajdonképen csak útmutatás arra, hogy az egyes eseteket konkrété miként kell eldönteni. Azon adónemekre vonatkozóan, amelyeknél nem az adózó személyekre van alapítva az adóztatás kötelezettsége, hanem azokra a személytelen jövedelemforrásokra, amelyekből az adóalap folyik, lényegében tehát a hozadéki adókra vonatkozóan, az egyezmény különleges intézkedéseket tartalmaz a következő elvek szerint: a) Az ingatlanok, jelzálogos követelések, valamint az ezekből eredő jövedelem abban az államban vonandók az egyenesadók alá, amelyekben az ingatlan fekszik; b) haszonhajtó vállalatok (foglalkozások) és a társas üzletekben való részesedések, különösen részvételek közkereseti társaságoknál és korlátolt felelősségű társaságoknál, valamint az ezekből eredő jövedelem kizárólag abban az államban vonandók az egyenesadók alá, amelyben a vállalat (foglalkozás) üzlettelepe van. Az itt körüíírt adóztatási mód szempontjából nem tartoznak az üzleti haszonrészesdés fogalma alá a bányarészvények, a részvények, részjegyek és egyéb értékpapírok és nem tartozik a haszonhajtó foglalkozás fogalma alá a házaló és vándoripar. A haszonhajtó foglalkozások adóztatását az üzlettelep dönti el, amelyet a szerzö1. sz 11
