Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

m™,£Ln£ímfí Az ^s fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. év derekán a luxusadó p. ü. minisztériumi referense folytatott le a közvetlenül érdekelt iparos- és kereskedő-körökkel.103) A felmerült észrevételek részben egyes cikkeknek a fényűzési forgalmi adó alól leendő mentesítésére irányultak (általában az exportált anyagra nézve; továbbá a textilárúk terén a műselyem, a fonalak után, a brünett, a serch és gépcsipke után; ruhánál a munka után; a magyaros szabású formaruha után; a nem bolyhosán szövött szőnyegek után; a luxusadóval már megrótt anyagból készült bútoroknál az anyag után már megfizetett luxusadó után és a fényűzési adóval megrótt szövettel áthúzott ócska bútorok után; a motorkerékpár után, a 25 lóerőig terjedő s a gyárosok, ügyvédek, orvosok, mérnökök stb. által üzletük körében használt automobilok után, a 25 lóerejű automobilok karosszériája után; általában a szőrme után; az antilopbőr után; a mézeskalács után; a belföldi sajt után; esetleg a bor után; önvédelmi eszközöknek tekinthető pisztoly és revolver és alkatrészeik után; a művészeti és iparművészeti tárgyak, a könyvek, a hangszerek és hangjegyek után; a koporsó- és szemfödönél az organtüll és a brochard szemfödők után; a szálvirágok után; az ékszereknél 5 grammig terjedő súly után, továbbá az ezüstóra és doublé után), mely mentességek majd egyes cikkek közszükségleti jellegének hangoztatásával, majd a kultúrára való hivatkozással, majd a kétszeres adóztatás elkerülése érdekéből, általában a hazai ipar védelmére s különösen is a kéziés háziipar védelmére igényeltettek, más részükben a felhozott javaslatok a megadóztatás helyének, illetőleg módozatának megváltoztatására vonatkoztak, (így kérték a megadóztatást a gyártásnál: a textiláiuk, talpbör, cukrászipari termékek után (a gyárosok), a kiskereskedelemben: a paszomántnál, üveggyöngynél, bútornál, játékárúknál, egyszerűbb sétabotoknál, férfikalapoknál, női kalapoknál, cukrászipari termékeknél (iparosok!), vámnál: a felső anyaga szerint fényűzési adó alá eső minden külföldről importált ruházati cikk után, nemes anyagból készült, vagy szobrászmintával ellátott s külföldről jött bot és esernyőbotok után). E dolgozat keretén belül bizonyára nem kívántatik, hogy a szerző a fényűzési adótörvény jelenleg hatályban lévő rendelkezéseivel adókötelesnek nyilvánított minden egyes cikken végighaladjon s az illető cikkek előállítói vagy forgalombahozói részéről nyilvánuló minden óhaj tekintetében véleményt mondjon, ezért csupán néhány legáltalánosabb jellegű szempont megjelöléséről lehet szó, melyek a revízió során figyelemre számíthatnak. így a kivitel fényűzési adókötelezettségét elméleti meggondolások sem igazolhatják, külföldieknek fogyasztási adójellegű közszolgáltatásokkal való megterhelése ugyanis csak belföldi tartózkodásuk tartama alatt indokolható azzal a körülménnyel, hogy ez idő alatt az idegen ország intézményeiből közvetett vagy közvetJ08) Ismertette dr. Szakáts Nándor: „A luxusadó reformja" c. cikkeiben az „Adóügyi Útmutató" 1922. évi 8—9. sz. 2—3. sz. 69