Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

Dr. Pécsi J.: Az ált. és lényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. Rechtes des Stárkeren: et la raison? que je suis lion! Kraft der schlechtsinnigen Unterthanenplicht (szubjectio).08) Ámde ha ez így van, hogy t. i. ma már az államokat adóztatási hatalmuk gyakorlásában tisztult erkölcsi szempontok vezetik, úgy akkor az ethikai szemvontoknak bizonyára mindkét részen hatékonyaknak kell lenniök.™) A valóságban azonban igen messzi vagyunk ez eszményi állapottól. A hiba eddig éppen a túlenyhe adótörvényhozási intézkedésekben rejlett. Amint Vocke100) mondja: „die falsche Schonung der opferscheuen Selbstsucht und die Ángstlichkéit nur ja niemandem unbequem zu werden, der Wahn, dass eine falsche Angabe in Steuersachen etwas viel geringer sei, als ein Betrug im Privatverkehr, beherrscht zwar die Steuergesetzgebung nicht mehr in dem Masse wie früher in der Zeit des reinen Liberalismus, welcher dem Staatsbürger am liebsten nur Rechte und keine Plichten zuerkannt hátte, aber verschwunden ist diese Richtung noch nicht ganz". Ily körülmények között hézagot pótolt a magyar törvényhozás az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről (adócsalásról) szóló 1920 : XXXII. t.-c. megalkotásával, melynek alkalmazása elsőnek éppen az őrlési és forgalmi adónál mondatott ki. Az adócsalási törvény rendelkezéseinek az általános forgalmi adóra való tényleges alkalmazása, helyesebben ez alkalmazásnak mikéntje tekintetében azonban igen komoly figyelemreméltó aggályok és kifogások merültek fel a szaksajtó és az érdekeltek köréből. Azt mondták, hogy a célnak teljesen megfelelt volna az adócsalás deliktumának kreálása helyett a régi jövedéki büntető szabályoknak súlyosbított büntetési tételekkel keresztülvitt modernizálása. Felhozták, hogy az adócsalásról szóló törvénynek különben is „embertelenül súlyos" rendelkezései ezen újszerű -adónemnél „fokozatosabban súlyossá válnak" már csak azért is, mert a nem szándékos elkövetés mint nemleges körülmény nem mindig bizonyítható. Rámutattak arra is, hogy a készpénzben fizetők megokolatlan hátrányban vannak a bélyegjegyekben lerovó adózókkal szemben, amennyiben az előbbiek nemcsak üzleti könyveik és feljegyzéseik, hanem bevallásaik helyességéért is felelősek az adócsalásról szóló 64. §. értelmében, az utóbbiak pedig e szakasz keretében csak könyveikért és feljegyzéseikért szavatolnak, a helytelen, téves vagy nem teljes lerovásért, — történjék bár ez szándékosan vagy sem — azonban már csak a 63. §. 3. bek. értelmében a megrövidített adó háromszorosával büntethetők s ebből folyólag túlzottnak látják a készpénzben lerovót, pusztán azért, mert bevallásából hanyagság, felületesség, tévedés avagy téves minősítés 98) A. Schaffle: Die Heuer Alis. Teil. Lcipzig. 1895. 96. o. w) L. fíuuer: Über Steuervergehen. Finanz-Archiv. XIX. Jahrg. 73. ©. 1,G) Id. Schaffle: i. m. 307. o. 2—3. sz. 65