Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

Dr. Pécsi J.: Az ált. és fényűzési iorg. adó mai rendszerének hiányai. nek, valamennyi emberi célnak sajátos fókusa és emanátiója s míg az állam alkotmánya az egységes államcélnak puszta körvonalait láttatja, addig ennek egyes darabjai a közszükségletek konkrét kielégítésében: a közigazgatásban válnak érzékelhetőkké, az alkotmány vázát betöltő élő valósággá, mely keretek közt magának a nemzetnek élete végbemegyen."') A nemzeti, állami szükségletek végső céljukban immateriális javaknak (honvédelem, jogrend, közegészség, kultúra stb.) megteremtésére, közvetve azonban az ezeket létrehozó személyes szolgálatoknak és materiális jószágok előállítására, illetőleg ez utóbbiaknak immateriális javakká való átváltoztatására irányulnak, másfelől pedig az állami szükségleteknek az egyéni szükségletekkel való analógiájuk folytán folyton ismétlődő szükségletek, mik az állam külön gazdaságának vitelét teszik szükségessé. Az államnak ezt a saját külön gazdaságát méltán nevezte Wagner94) a dolog természetéből folyó, valamilyen alakban mindig létezett abszolút kategóriának. Az állam e szükségképi saját gazdasága az államháztartás. Személyes szolgálatok (munkaerő) és tárgyi jószágok az állami szükségletek közvetlen tárgyai. A modern állam feladatai megvalósítására szükséges személyes szolgálatokat részben szuverenitására támaszkodó kényszerrel szerzi meg (ált. védkötelezettség), részben szerződéses viszony útján biztosítja magának (fizetéses áll. alkalmazottak). Mindkét csoportbeli munkaerő ellátására (fizetésére) szükséges tárgyi javakat (pénzeszközöket), valamint a még szükséges egyéb tárgyi javakat (ismét főként pénzeszközöket) részben eredeti jövedelmeként saját magángazdasági tevékenységéből, túlnyomó részben pedig származékos jövedelemként kényszerrel, közjogi járadékként95) adókból teremti elő. Elvitathatatlan tény, hogy az adóteher megosztásában a modern államokat erkölcsi szempontok irányítják. Kedvező államháztartási viszonyok közt a közelmúltban nálunk is előfordult, hogy valamely adóreform kifejezetten az erkölcsi követelmények fokozatosabb mérvű megvalósítását célozta,96) de még olyankor is, amikor a viszonyok nyomása alatt az osztó igazságra való törekvés elháríthatatlan akadályokba ütközik, e körülményre a salus reipublicae elvével utalás történik.97) Azelőtt tudvalevőleg „brauchte die Steuergewalt überhaupt keinen Grund ihrer Berechtigung anzugeben. Sie nahm kraft des 93) Concha Gy.: Politika. Budapest, 1905. I. 193., 199., 216—220. és II. 1. o. ogner A.: Finanzwissenschaft. 3. Auil. Leipzig, 1883. I. 3. o. 95) Bálás K.: A jövedclemeloszlás főágai a kapitalizmus korában. Budapest, 1913. 447. o. 96) Az egyenes adók reformjának alapelvei és a földadókataszter kiigazításáról st. szóló Wekerle-féle törvényjavaslat indokolása. 19—20. o. 97) Az őrlési és forg. adóról szóló tj. indokolása. 35. o. 64 2—3. SZ.