Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

Dr. Pécsi ].: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. kott kezelési költségekből (jutalékokból) előálló bevételek88) általános forgalmi adókötelezettsége volna megállapítandó, a T. 29. §. 5, bekezdésében a kizárólag őstermelők szövetkezeteinek biztosított adómentesség pedig éppen az őstermelésnek az általános forgalmi adókötelezettségbe leendő bevonása folytán hatályon kívül helyezendő tenne. VIII. A következő sorokban a forgalmi adóztatás és az adócsalás kérdését óhajtanék szóvá tenni. Exner Kornél említi, hogy a tudományok mezején az egyes ágak nem határolhatók el egymástól oly élesen, miirt a sakktábla kockái, egyes körök pedig csak metszik egymást, a nélkül, hogy valamely nagyobb kör feltétlenül magába zárná a kisebbeket.89) E szempont áll a pénzügyi tudományra és különösképen ennek arra a te'rületére is, mely az adó tanát öleli fel, hiszen éppen az adó az a sokrétű jelenség, mely legmélyebb forrásaiban felkutatva egyebek közt a politika tudományának és az erkölcstannak legsublimisebb régióiba vezet s nyeri ott etikai megalapozását. Bár szociálista államban a mai értelemben vett adóztatás elképzelhetetlen és felesleges,90) bár állami lét is lehetséges állandó és rendszeres adóztatás nélkül, minek történeti példája Anglia a XVII. század végéig vagy Franciaország VII. Károlyig, sőt Stourm9í) szerint a jelenkorban is Jáva, valamint 1890-ig Helgoland: mégis bizonyos, hogy éppen az adó lett a jelenkori államháztartások legszélesebb pillére. Ez állapot bekövetkezése pedig a XIX. és XX. század nemzetállamának létrejöttével függ össze, ami viszont amaz értelmi felismerés és erkölcsi haladás betetőzése volt, melynek során a fizikailag fejlődni többé nem képes emberi nem tökéletesedése tekintetében a szellemi és erkölcsi területre utaltatott.92) A homo homini lupus-tól annak felismerésén keresztül, hogy az egyén önmagában érvényesülni nem tudó puszta elem (Comte: „n'est qu'une abstraction"), világtörténelmi út vezet a modern nemzetállam kialakulásáig, melyben a köznek legöntudatosabb, legnagyobb külső hatalommal bíró, legegyetemlegesebb alakja állott elő. Az egyéni emberi célok az általános emberi eszme egyes részsugarai, a modern nemzetállam pedig ezen általános emberi eszmé88) V. ö. dr. Szővényi László: i. m. 106—107. o. és „Az általános forg. adó" c. névtelen cikk az „Adóügyi Szaklap" 1921. évi 21—22. számában. 89) Exner Kornél: „Magyar Pénzügyi Jog" 2. kiadás, Budapest 1910. 10. old. 90) A. Schaffle: „Die Quintessenz der Socialismus." Gotha. 1878. 54. o. M) R. Stourm: Systémes Généraux d'impőts. Paris, 1905. 15—18. o. &2) Dr. W. Vocke: „Die Abgaben, Auflagen und die Steuer" Stuttgart, 18S7. c. munkájának kiinduló pontja s végső eredménye. 2—3. sz. 63