Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

Dr. Bodroghy J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. űzési adóval rovassanak meg. Ezt az elvet azonban a gyakorlatban nem lehet annak teljes egészében megvalósítani. Mert egyes cikkeknek fényűzést jelentő fogyasztását magasabb adókulccsal megterhelni az állam részére annyit jelentene, hogy a fényűzési adó túlságosan aprólékossá válik, igen nagy ellenőrzésre van szükség és még egy ilyen ellenőrzés mellett sem válik mindig kontrollálhatóvá a fényűzési adónak pontos lerovása. Fényűzési adóval tehát csak azok a cikkek volnának megterhelendők, amelyek, bár elhasználásuk fényűzés, mégis nagy tömegekben fogyasztódnak. S ezek közül a cikkek közül is csak azok volnának fényűzési adóval megrovandók, amelyeknek a megadóztatása kevés számú helyen történhetik. Erre a kérdésre különben alább visszatérünk. Természetesen a fényűzési cikkek csoportján kívül fényűzési adó alá vonandó (úgy, mint jelenlegi törvényünk is adó alá vonja) az a fogyasztás, amelynél nem annyira az elfogyasztott cikkek minősége, mint inkább a fogyasztás helye jelenti a fényűzést. Ez alatt a cukrászdában, szórakozó helyeken stb. történő fogyasztás, teháft ezeknek a vállalatoknak a teljes forgalma értendő. De felvetődik itt az a kérdés is, hogy a fényűzési cikkek hogyan állapíttassanak meg. A jelenleg különböző államokban életbenlévő fényűzési adótörvények (a dán törvény kivételével) többnyire felemás rendszert köveidnek. A fényűzési adóval megterhelendő cikkek egy részét az áru minősége szerint, más részét pedig az áru vételára alapján jelölik meg. A vételár megjelölése azonban többnyire igen nehéz, másfelől pedig visszásságokra ad alkalmat elsősorban az áruk árának a változásánál. Egy általános áremelkedés jelentheti ezen rendszer mellett azt, hogy a fényűzési értékhatár változatlan fenntartása esetében már közszükségleti cikkek is magasabb kulcsú fényűzési adóval rovatnak meg. Olcsóbbodás esetében viszont a fényűzési értékhatárok változatlan fenntartásánál fényűzési cikkek kerülnek azokba a kategóriákba, amelyek ezen adóval meg nem terheltetnek. Ezen természetesen segíteni lehet a fényűzési értékhatárok változtatásával. Ezeknek az értékhatároknak a gyakori változtatása azonban lehetetlenné teszi a fényűzési cikkek jegyzékének áttekinthetőségét. Ez következett be a magyar fényűzési adótörvénynél is az elmúlt esztendőkben. Egyes cikkek értékhatárának a felemelése késett és előállott ezáltal az a helyzet, hogy egyes közszükségleti cikkek (férfikalap, a legkezdetlegesebb szőnyeg stb.), 10%-os fényűzési adó fizetésére volftak kötelezve. Más cikkeknél a fényűzési értékhatárt viszont több ízben változtatták a különböző miniszteri rendeletek és ennek következménye viszont az, hogy ma a fényűzési adó alá eső cikkek jegyzékét csak a legnagyobb munkával lehet a különböző rendeletek összekeresgélésével megállapítani. Ez az adó tehát áttekinthetetlenné vált. A fényűzési cikkek jegyzékének a megállapításánál tehát az egyetlen helyes eljárás az árucikkeknek minőségi meghatározása. Ez a minőségi meghatározás, amely szakértő meghallgatásával 2—3. sz. 99