Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

Dr. Bodroghy J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányát kikapcsolódásának veszélye, visszanyeri a magyar ipar és kereskedelem külföldi versenyképességét, csökkennek az adminisztrációs költségek úgy az adózóra, mint az államkincstárra nézve, és minthogy a szabatos foírgalmi adótörvény megvalósításának most már mi sem fog az útjában állani, az önkényes törvénymagyará,zatok lehetősége megszűnik. Alapjában is elhibázott adórendszerről, az általános forgalmi adóról lévén szó, teljes mértékben kielégítő megoldás már csak az adónak az igazságosság és arányosság elvével való összeütközése miatt sem képzelhető el. Azok között a rendszerek között, amelyek egy forgalmi adó behajtásánál elképzelhetők, feltétlenül a legmegfelelőbb az általános forgalmi adónak a termelés és vámkezelés helyén való beszedése. IV. Mint fentebb említettük, a fényűzési cikkek fogyasztásának magasabb százalékú forgalmi adóval való megterhelése elvi szempontokból nem támadható. Ügy szociálpolitikailag, mint a pénzügytan elvei szerint teljesen megindokolt az, hogy a fényűzési cikkek fogyasztásában megnyilvánuló nagyobb teherbíró képességet az állam a maga céljaira fokozottabb mértékben vegye igénybe. A fényűzési adó mindazokban az államokban, ahol azt egyáltalában életbeléptették, csak egy ízben, vagy a termelés, illetőleg a vámkezelés helyén, vagy a kiskereskedelmi forgalomban fizetendő. Az egy helyen való adófizetés tehát kizárja azt, hogy az adókumulálódás következtében a különböző fényűzési cikkek több vagy kevesebb fényűzési adóval terheltessenek meg. A fényűzési adó tárgyalásánál tulaj donképen három kérdés vetődik fel. Az első kérdés az, hogy a fényűzési adó milyen cikkekre terjedjen ki. A második, hogy az hol szedessék be és a harmadik az adókulcs magassága. A legnehezebb kérdések közé tartozik a fényűzési adó alá eső cikkek jegyzékének az összeállítása. És ezeknek a cikkeknek az összeállításánál egyáltalában nem mondható helyesnek az az út, amelyen eddig a fényűzési adót életbeléptető államok jártak. Az. eddig a különböző államokban életbeléptetett fényűzési adótörvények két véglet kőiül mozognak. Az egyik véglethez a dán törvény jutott el, amely csak a drágakövet és az ékszert rója meg fényűzési adóval. A másik végletbe viszont a német fényűzési adótörvény jutott el, amely a cikkeknek olyan tömegét adóztatja meg, hogy ezek közé sok esetben már a közszükségleti cikkek egy része is beletartozik. Az osztrák és a magyar fényűzési adótörvények a német, a franciaországi pedig a dán törvényhez állanak elég közel. Igen sok cikk fogyasztására meg lehet ugyanis állapítani a fényűzési jelleget. A szociálpolitikai követelményeknek pedig teljesen megfelelne az a gyakorlat, hogy mindezek a cikkek fény-