Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

Dr. Bodroghy J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. egy átlagszámítás alapján csak a nyersanyagot rójják meg magasabb százalékkal és ezáltal az illető nyersanyagból készült cikkek forgalmi adóját egyszer s mindenkorra beszedték. így Ausztriában forgalmi adót fizetnek a bőrgyárak, valamint a vámkezelésnél a készbőr behozatala alkalmával, de a kincstár nem törődik tovább azzal, hogy a készbőrből milyen további termékeket állítanak elő. Ennek a rendszernek a hatását meg kell vizsgálnunk abból a szempontból, hogy a fentebb felsorolt hibákat milyen mértékben csökkenti és nincsenek-e esetleg újabb hibái is. A forgalmi adó ilyen rendszerű beszedésének teljesítési helye a termelés, illetőleg a vámkezelés helye. A jelenlegi forgalmi adórendszerünknél az állam az egyedárusági cikkek kivételével minden egyes ingó dolog keresetszerű eladása és munkateljesítése után általános forgalmi adót szed. Ahhoz tehát, hogy minden egyes ingó dolog keresetszerű átruházása a jövőben is valamilyen módon fizessen forgalmi adót, szükséges az, hogy az állam minden termelőhelyhez eljusson és minden termelés alkalmával általános forgalmi adót vethessen ki. Maga a termelés két nagy csoportra oszlik: az ipari termelésre és az őstermelésre. Az ipari termelés megadóztatásáról a jelenleg életben lévő forgalmi adórendszerünk mellett is gondoskodik az állam úgy, hogy itt újabb problémák megoldásáról szó sincs. A kisiparos és a nagyipar ma is forgalmi adó lerovására vannak kötelezve és ezen kötelezettségük teljesítését az állam ellenőrzi, vagy legalább is ellenőrizni kívánja. A forgalmi adó egy helyen való beszedésének rendszere mellett tehát ezek az adóalanyok a jövőben is alanyai maradnak az általános forgalmi adónak. Változás csak abban áll be, hogy az eddig egységesen 3%-ban megállapított forgalmi adókulcs helyett ezek az adóalanyok a jövőben a különböző általuk készített cikkek után különböző adókulcsokat fognak alkalmazni. Tekintettel azonban arra, hogy egy-egy ipari vállalat a készített cikkeknek csak egy, aránylag kis skálájával foglalkozik, egy ipari üzemen belül több adókulcsnak az alkalmazása nagyobb nehézségeket nem okoz. Ami pedig különösen a kisipar forgalmi adózását illeti, erre a kérdésre alább visszatérünk. A forgalmi adó alá vonandó termelőhelynek második csoportja az őstermelés. Az őstermelés Magyarországon eddig az erdőgazdaságtól és bizonyos egyéb, az 1921 : XXXIX. t.-c. 29. §-ának 2. bekezdésében felsorolt kisebb kivételektől eltekintve, általános forgalmi adó alá nem esett. Ennek a forgalmi adómentességnek különösebb indokoltsága eddig sem volt. Nem lehet megindokolni ezt a mentességet elsősorban a külföldi forgalmi adótörvények intézkedéseivel sem. A németországi 1922. április 8-iki forgalmi adótörvény kifejezetten forgalmi adó alá vonja az őstermelést is éppen úgy, mint minden más ingó dolog szállítását. A csehszlovákiai 1919. december 11-iki 658. számú törvény 2. §-ának első bekezdése ugyancsak intézkedik az őstermelésnek a rendes módon forgalmi adó alá való bevonásáról. A francia 1917. december 31-iki költségvetési törvény nem tesz különbséget 90 2—3. sz.