Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]
Dr. Pécsi J.: Az ált. és 'ényüzési forg. adó mai rendszerének hiányai. Az 1921 : XXXIX. t.-c. megalkotásakor már ismeretes volt, hogy a német törvény még a külföldről behozott árunak első belföldi forgalmát is mentesíti. 112) Az osztrák „eszménynek" idevágó rendelkezései szerint pedig valamely importált árunak első eladása, ha az valamely továbbárusító (kereskedő, vagy feldolgozó, vagy megmunkáló) kezéhez történik, ugyancsak adómentes, mely rendelkezésnek az a célja, hogy külföldi bizományi raktáraknak Ausztriában való tartását lehetségessé tegye. ílyképen valamely árunak a külföldi gyártól közvetlen beszerzése a forgalmi adó tekintetében nem olcsóbb, mint az osztrák importáló útján való közvetett beszerzése. Tehát az importáló nagybani eladásai adómentesek. Az importáló detaileladása, tehát a fogyasztónak való eladásai ellenben adókötelesek. Fogyasztónak számít az a gyáros is, aki az árukat a kereskedőtől nem további feldolgozás céljából, hanem üzemi eszközökül és beszerzési tárgyakul szerzi meg. Oly árukra nézve, melyek az első kéznél átalányoztatnak, e kedvezmény gyakorlatilag nem jön tekintetbe, mert itt amaz eladások után, melyek az import után következnek, semmi adó nem rovandó le. A kedvezmény nem nyer alkalmazást, ha az importált árut a további elidegenítés előtt megmunkálják vagy feldolgozzák. Már az általános forgalmi adótörvényjavaslat benyújtója előtt is világos volt, hogy az ily rendelkezések tulajdonképen azt célozzák, „hogy a fogyasztó ne igyekezzék a külföldi árut közvetlenül megszerezni a külföldön, hanem a közvetítő kereskedelmet itt is és ez által az adómentesség által is támogassa". De mindjárt hozzáfűzte: „Ezt a támogatást a magam részéről nem tartom annyira fontosnak, hogy a mai súlyos államháztartási gondok mellett ily célból adómentességet biztosítsak... Ennek azonban természetesen csak ott van jogosultsága, ahol a közgazdaságnak nem fontosabb érdeke az, hogy az áru a külföldről behozassék. Ennek a forgalmi adó szempontjából való megállapítása természetesen ki van zárva. De ilyen megállapításra nincs is szükség, mert mindazokat a szempontokat, amelyek ebbein az irányban figyelembe veendők, a vámkötelezettség és a vámtétel megállapításánál kell amúgy is mérlegelni. A behozatal megadóztatását tehát ahhoz a körülményhez lehet kapcsolni, vájjon a behozott áru vámköteles-e vagy sem.m) A kivitel a magyar törvény szerint is adómentes, itt tehát az osztrák törvény még ama kedvezményeinek átvétele .kívántatik, melyek szerint az exportáló kérvényére az adó, amellyel ő az árut megterhelve szerezte be, visszatéríttetik, hacsak azt feldolgozás vagy megmunkálás alá nem vonta, ha pedig az exportáló az árut maga importálta is, vagy valamely belföldi előállítótól szerezte be, az adó oly részben téríttetik számára vissza, mellyel ő az áru megszerzésénél terhelve volt; végül ha az exportáló az árut másodm) L. a tvjav. Indokolását 72. o. U4) L. a tvjav. Indokolását 72. o. 76 2—3. sz.
