Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

Dr. Pécsi /.; Az ált. és [ényűzési íorg. adó mai rendszerének hiányai. kézből szerezte be, úgy az adó visszatérítésének csupán a beszerzési ár 75%-a után van helye. E részben a már elmondottakon kívül még az a szempont jöhetne figyelembe, vájjon a kivitel ily külön prémiummal való támogatása esetére a belföldi fogyasztás nem kerülhetne-e hátrányba?! Befejezésül még egy merőben általános jellegű megjegyzést óhajtanánk tenni, melyet ezúttal ugyan a forgalmi adózás reformjával kapcsolatban kockáztatunk meg, de amelyet egész adótörvényhozásunkra is kiterjesztően értelmeznénk. Meg vagyunk ugyanis győződve a felől, hogy a pénzügyi kormányzat bármily reformmal is jöjjön, minden oldalról a legvehemensebb támadások tüzébe fog kerülni. Éppen legutóbb mutatott rá a lemondott pénzügyminiszter, b. Korányi Frigyes11*) s vele csaknem egyidejűleg gr. Apponyi Albert116) gazdasági és társadalmi életünk elszovjetizálódására, illetőleg a zsaroló partikuláris gazdasági érdekharcok felburjánzására, melyek során gazdasági és társadalmi szervezeteink mind az államtól követelik mindazt, amire vágynak. Jól tudjuk ugyan, hogy míg az állam egészben véve az emberi eszme minden oldalának összehangzóan irányított egyenes vonalú érvényesítése, addig a társadalom a differenciálódott emberi szükségletek kielégítését a rendek és osztályok ellentétes komponens érdekeinek egyenközönyében teremti meg, de az is alapigazság, hogy a társadalom sohasem fordulhat katasztrofális veszedelmek nélkül az állam ellen. Ily szembefordulásnak pedig legkevésbbé az adóztatás terén szabadna előfordulnia, hol is az állam legfőbb hivatása az általános szükségletek fedezésére szolgáló pénzeszközök előteremtése, mely mellett magatartása pl. a közgazdasági érdekekkel szemben csupán passzív lehet, amennyiben adóztatási,hatalmáit lehetőleg a közgazdaság érdekeinek sérelme nélkül kell gyakorolnia. Feljegyezték, hogy annakidején Britanniában lázadás tört ki az ingaórák behozatala miatt, mert a nép azt gondolta, hogy ez valamiképen új adók behozatalával van összefüggésben. Nálunk éppen mostanában, amikor pedig a salus reipublicae érdekében még az eddigieknél is súlyosabb áldozatok volnának a polgároktól követelhetők, minden egyes adótörvényjavaslat, adóreform, vagy adórendelet felmerülése csaknem felborulással fenyegeti a belpolitikai helyzetet. Nem quietizmust, csupán több nyugodtságot, több igazságérzetet kívánnánk társadalmunktól, több Montesquien említette „erényt", mely pedig éppen az állami lét megbecsülésén alapuló áldozatkészséget jelent. 113) L. „Az Újság" 1924. évi 225. szám. U6) Apponyi Albert gr. felszólalása az Országos Iparegyesület serlegavató vacsoráján. L. „Az Újság" 1924., évi 227. számában. 2—3. sz. 77