Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Az 1922. és 1923. évi jövedelem és vagyonadóbevallás

Joggyakorlat. J JOGGYAKORLAT I 5J Egyenes adók és váltságok. Házadó. 1909: VT. t -r. 27. § 1. pont. 1. A nyilvános istenitiszteletre szánt és arra használt épületek, épületré­szekre biztosított házadómentesség nem tagadható meg azon a címen, hogy az imaház olyan községben van, melyben a hívek nem alkotnak önálló hitközséget. Indokok: A magyar királyi Vallás­és közoktatásügyi miniszter az 1905. évi 77.092. számú rendeletével a bap­tisták vallásfelekezetét törvényesen elismert vallásfelekezetnek nyilvá­nítván, annak hívei az 1895 : XLIII. t.-cikk 9. §. 1> pontja értelmében a nyilvános közös istenitisztelet jogát szabadon gyakorolhatják és a nyil­vános istenitiszteletre szánt s arra használt épületek, iletve épület­részek az 1909 : VI. t.-c. 27. §. 1. pontja értelmében állandóan adó­mentesek. Ez adómentesség nem ta­gadható meg azon alapon, hogy az imaház oly községben van, melyben a hívek nem alkotnak önálló hitköz­séget, hanem a törvényszerűen meg­alakult budapesti hitközség kötelé­kébe tartoznak. Ez -on a h—i 8.112. sz. telek­könyvi betétben is imaház gyanánt és a baptista hitközség tulajdonául felvett épületnek istenitiszteletre használt helyiségei után kivetett adó­nak törlését jogosan kérte a pa­naszló. A szolga lakásául szolgáló helyisé­gek után kivetett 10 korona házosz­tályadót azért nem ismerhette el a bíróság jogtalannak, mert a panaszló nem igazolta, hogy az adóvail ter­helt helyiségeket bérfizetés nélkül oly egyénnek engedte át, ki az egyházfi teendőit végzi. (Közig, bíróság 13.226. 1922. sz.) Jövedelemadó. 192): XXXIIL t.-c. 22. §. 2. Ha az ügyvédi ellenjegyzés mellett beadott észrevételre hozott határoza­tot nem a meghatalmazott ügyvédnek, hanem magának az adózó félnek kézbesítették, a netalán késedelmesen beadott fellebbezést kellő időben be­adottnak kell tekinteni. Indokok: Adóköteles fél a sz.-i m. kir. pénzügyigazgatóság adókiszámí­tási javaslata ellen a meghatalmazás csatolása mellett ügyvédi ellenjegy­zéssel adott be észrevételeket. A kir. pénzügyigazgatóságnak tehát az észrevételek elbírálása után hozott határozatát nem az adóköteles félnek, hanem az immár kellően igazolt jogi képviselőjének kellett volna kézbesít­tetnie. Erre a szabályellenes kézbesítésre való tekintettel, az I. fokú határozat ellen irányuló fellebbezést, amely a szabályellenes kézbesítés ellenére is csak egy napi késedelemmel adatott be, kellő időben beadottnak tekinteni és a rendelkező rész értelmében ha­tározni kellett. (Közig, bíróság 8.733. 1922. sz.) Jövedelemadó. 1909: X. t-c. 55. §. 3. Az adófelszólamlási bizottság tagja csak az lehet, ki abban a körzetben lakik, melyre a bizottság hatásköre kiterjed. Indokok: Az adófelszólamlási bizott­ságok éppen az adózó felek megnyug­tatására vannak a helyi kereseti, jö­vedelmi és értékviszonyokat, az azokat befolyásoló eseményeket, valamint az egyes adózók viszonyait is ismerő tagokból alakítva. Az ilyen ismeretekkel rendelkező bizottságok- által a hivatalosan be­szerzett adatok alapján, becslés útján megállapított adóalapokra nézve a panasz sikerre vezetéséhez nem elég az adóalapok túlmagasságának egy­szerű állítása, hanem vagy ki kell mutatni azt, hogy a becslés helytelen adatokon nyugszik, vagy bizonyítani kell az adózó fél jövedelmének és vagyona értékének az összegét. Panaszos azonban egyik irányban se szolgáltatott elfogadható adatokat, sőt adatokra nem is hivatkozott, ennélfogva arra, hogy a m. kir. köz­igazgatási bíróság az adófelszólamlási bizottság által megállapított adóala­pokat mellőzve s azok helyett máso­kat állapítson meg — alap nincsen, annál kevésbbé, mert: arra nincs törvényes rendelkezés. 44 1. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom