Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Az 1922. és 1923. évi jövedelem és vagyonadóbevallás

Joggyakorlat. J JOGGYAKORLAT I 5J Egyenes adók és váltságok. Házadó. 1909: VT. t -r. 27. § 1. pont. 1. A nyilvános istenitiszteletre szánt és arra használt épületek, épületrészekre biztosított házadómentesség nem tagadható meg azon a címen, hogy az imaház olyan községben van, melyben a hívek nem alkotnak önálló hitközséget. Indokok: A magyar királyi Vallásés közoktatásügyi miniszter az 1905. évi 77.092. számú rendeletével a baptisták vallásfelekezetét törvényesen elismert vallásfelekezetnek nyilvánítván, annak hívei az 1895 : XLIII. t.-cikk 9. §. 1> pontja értelmében a nyilvános közös istenitisztelet jogát szabadon gyakorolhatják és a nyilvános istenitiszteletre szánt s arra használt épületek, iletve épületrészek az 1909 : VI. t.-c. 27. §. 1. pontja értelmében állandóan adómentesek. Ez adómentesség nem tagadható meg azon alapon, hogy az imaház oly községben van, melyben a hívek nem alkotnak önálló hitközséget, hanem a törvényszerűen megalakult budapesti hitközség kötelékébe tartoznak. Ez -on a h—i 8.112. sz. telekkönyvi betétben is imaház gyanánt és a baptista hitközség tulajdonául felvett épületnek istenitiszteletre használt helyiségei után kivetett adónak törlését jogosan kérte a panaszló. A szolga lakásául szolgáló helyiségek után kivetett 10 korona házosztályadót azért nem ismerhette el a bíróság jogtalannak, mert a panaszló nem igazolta, hogy az adóvail terhelt helyiségeket bérfizetés nélkül oly egyénnek engedte át, ki az egyházfi teendőit végzi. (Közig, bíróság 13.226. 1922. sz.) Jövedelemadó. 192): XXXIIL t.-c. 22. §. 2. Ha az ügyvédi ellenjegyzés mellett beadott észrevételre hozott határozatot nem a meghatalmazott ügyvédnek, hanem magának az adózó félnek kézbesítették, a netalán késedelmesen beadott fellebbezést kellő időben beadottnak kell tekinteni. Indokok: Adóköteles fél a sz.-i m. kir. pénzügyigazgatóság adókiszámítási javaslata ellen a meghatalmazás csatolása mellett ügyvédi ellenjegyzéssel adott be észrevételeket. A kir. pénzügyigazgatóságnak tehát az észrevételek elbírálása után hozott határozatát nem az adóköteles félnek, hanem az immár kellően igazolt jogi képviselőjének kellett volna kézbesíttetnie. Erre a szabályellenes kézbesítésre való tekintettel, az I. fokú határozat ellen irányuló fellebbezést, amely a szabályellenes kézbesítés ellenére is csak egy napi késedelemmel adatott be, kellő időben beadottnak tekinteni és a rendelkező rész értelmében határozni kellett. (Közig, bíróság 8.733. 1922. sz.) Jövedelemadó. 1909: X. t-c. 55. §. 3. Az adófelszólamlási bizottság tagja csak az lehet, ki abban a körzetben lakik, melyre a bizottság hatásköre kiterjed. Indokok: Az adófelszólamlási bizottságok éppen az adózó felek megnyugtatására vannak a helyi kereseti, jövedelmi és értékviszonyokat, az azokat befolyásoló eseményeket, valamint az egyes adózók viszonyait is ismerő tagokból alakítva. Az ilyen ismeretekkel rendelkező bizottságok- által a hivatalosan beszerzett adatok alapján, becslés útján megállapított adóalapokra nézve a panasz sikerre vezetéséhez nem elég az adóalapok túlmagasságának egyszerű állítása, hanem vagy ki kell mutatni azt, hogy a becslés helytelen adatokon nyugszik, vagy bizonyítani kell az adózó fél jövedelmének és vagyona értékének az összegét. Panaszos azonban egyik irányban se szolgáltatott elfogadható adatokat, sőt adatokra nem is hivatkozott, ennélfogva arra, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság az adófelszólamlási bizottság által megállapított adóalapokat mellőzve s azok helyett másokat állapítson meg — alap nincsen, annál kevésbbé, mert: arra nincs törvényes rendelkezés. 44 1. sz.