Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Az 1922. és 1923. évi jövedelem és vagyonadóbevallás

Joggyakorlat. hogy az adófelszólamlási bizottságban az illető községbeli tagnak is kell lenni, hanem elég az, ha az adófelszólamlási bizottság olyan tagokból van alakítva, akik az illető felszólamlási bizottság kerületében laknak. (Közig, bíróság 3.683/1923. sz.) Hadinyereségadó. 1916: XXIX. t.-c. 9. §. 4. Az adós fizetésképtelensége nem elemi csapás, tehát azon a címen, hogy az adózóval üzleti összeköttetésben álló fél fizetésképtelenné vált, a jövedelemtöbblet megállapításának alapjául az 1913. évi jövedelem, illetve az 1911—1913. években elért átlagos jövedelem helyett a legutolsó normális év jövedelme nem vehető* (Közig, bíróság 4.618/1922. sz.) Bészvényváltsáfl. 1921 :XV. t.-c. 17. §. b) pont. 5. Ha valamely vállalatnak különböző osztalékjogosultsággal biró részvényei vannak, az egy részvényre eső osztalékot az összesen kifizetett osztaléknak a részvények számával való elosztása útján kell megállapítani. Indokok: A panaszos elsősorban azt vitatja, hogy alaptőkéje 1921. évi március hó 1-én nem 1,000.000 korona, hanem csak 330.000 korona volt és ebből kiindulva azt igényli, hogy a váltságköteles vagyon megállapításánál ne 5000, hanem 1650 részvény vétessék számításba. Ebben a részben a panasz alaptalan. Az alaptőkefelemelés következményeként a panaszos részvénytársaság ugyanis a maga alapszabályait az 1920. évi április hó 18-án tartott közgyűlésén módosította és ez az alapszabálymódosítás az e helyről elrendelt bizonyító eljárás során beszerzett jelentés szerint cégtörvényszéki bejegyzést nyert. Minthogy pedig az alaptőke felemelésének ténye, nem pedig ennek cégtörvényszéki bejegyzése a jogalkotó tényező, a cégtörvényszéki bejegyzést olyan közhatósági cselekvénynek kell tekinteni, amely az alaptőkeemelést annak keletkezéséig visszaható erővel emeli érvényre. Az átlagos osztalék megállapítása kérdésében a bíróság a panaszt részben alaposnak találta. Tény ugyanis az, hogy a panaszos részvénytársaságnak az 1918. és 1919. üzletévekben 1500 darab A. jelű részvényén felíii 150 darab B. jelű részvénye volt, mely utóbbi részvények 150 korona osztalék helyett 15 korona osztalékban részesültek. A két különböző jogú részvény között kapcsolat nincs és azok egymástól teljesen függetlenek. Az 1918. és 1919. években az egyes részvényekre esett osztalékot tehát az ebben az években évenkint összesen kifizetett 227.500 koronának az öszszes részvények számával, vagyis 1650-nel való elosztása által kell megállapítani, így pedig egy-egy részvényre úgy az 1918., mint az 1919. üzletévben 137 korona 72 fillér osztalék esett. Ennek a két osztalékercdménynek számításba vétele mellett a részv ények átlagos osztaléka 69 korona 94 fillér, a számításba jövő 5000 részvény után tehát 349.700 korona. A váltságköteles vagyon 4%-os tőkésítés mellett 8,742.500 korona, a vagyonváltság pedig ennek 15% a, vagyis 1,311.375 korona, miként az a rendelkező részben megállapíttatott. Ezen túlmenő részében azonban a panasznak nem lehetett helyet adni, mert a pénzügyigazgatóság helyesen járt el akkor, midőn 1919. évi december hó 31-től visszafelé hét naptári évnek üzleteredményét vette az osztalékátlag kiszámításának alapjául. (Közig, bíróság 6.536/1922. sz.) Üztetrészváltsáfl. 1921 : XV. t.-c. 23. §. 6. Az 500.000 koronánál kevesebb üzletrésztökével rendelkező s kisvagy nagyközségben székhellyel bíró szövetkezetet nem illeti meg a vagyonváltságmentesség, ha Budapesten is van bejegyzett üzlete és irodája. Indokok: A vagyonváltságról szóló 1. törvény 23. §-a kilencedik bekezdésében foglalt ama rendelkezésnek, mely szerint a kis- és nagyközségekben levő és 500.000 koronánál kisebb üzletrésztőkével rendelkező termelő, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek mentesek a vagyonváltság alól, kétségkívü az az indoka, hogy a törvényhozás nem kívánt vagyonváltságot szedni azoktól a kisebb szövetkezeti vállalkozásoktól, amelyek a maguk üzleti tevékenységét csak egy kisebb, szűk körben fejtik ki. Éppen ebből az okból a törvény nem arra helyezi a súlyt, hogy az ilyen szövetkezeteknek hol van a székhelye, ha1. sz. 45