Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - Az aranykorona illeték rendeletek 1. [r.]

Az aranykorona illeték rendeletek. vadászjegyet vált, vagy aki a rendészeti szabályok szerint köteles fegyvertartási igazolványt szerezni. Az illeték minden egyes lőfegyver után 5 aranykorona. II. Rendeletek. Az ismertetett törvényes rendelkezések alapján a pénzügyminiszter ezideig 7 rendeletet adott ki. Ezekben a rendeletekben az 1924 : IV. t.-c.-ben megállapított keretek között az egyes kérdéseket részletesen szabályozta. A rendeleteket egyenkint az alábbiakban ismertetjük. 1. Az 1924. évi 5001. P. M. számú rendelet az illetékeknek az aranykorona értékének alapulvétele mellett való kiszabásáról és lerovásáról szól. Az 1924. évi július hó 1-től kezdve az illetékeket (felemelt illetékeket, illetékbírságokat, pénzbüntetéseket) általában az aranykorona értékének alapulvétele mellett kell kiszabni, könyvelni és rendszerint aranykoronában kell befizetni. Kivétel nélkül minden esetben aranykoronában kell kiszabni, előírni és befizetni: a) a vagyonátruházási, okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékeket, amennyiben ezeknek lerovása illetékkiszabás végett való bemutatás, kiszabás és kézbesített fizetési meghagyás alapján készpénzben történik; b) a visszterhes ingatlan vagyonátruházási jogügyletek után előlegesen befizetendő illetékösszeget; c) a sorsjegyekre eső készpénznyeremények illetékét; d) a kiszabás és fizetési meghagyás bevárása nélkül, bejelentés alapján önként fizetendő illetékeket, ideértve azokat a különben béiyegjegyekkel lerovandó illetékeket is, amelyeket külön engedély alapján lehet csak készpénzben befizetni; e) a. hivatalos lelet alapján kiszabandó illetékeket és általában a felemelt illetékeket, illetékbírságokat és pénzbüntetéseket; f) az aranykoronára szóló váltók után készpénzben fizetett illetéket; g) a pénzsorsiátékok engedélyilletékét abban az esetben, ha a játékterv a sorsjegyek árát vagy a betétek összegét aranykoronában állapítja meg és végül h) a vadászjegyek és fegyverigazolványok után készpénzben fizetett illetéket. Az a—c) pontok esetében az illeték alapját, a d) és f) pont esetében pedig az illeték összegét kell aranykorona értékre átszámítani, az /—h) pontokban említett illetékek közvetlenül aranykoronában vannak megállapítva. Továbbra is a törvényes fizetési érték alapján (papírkorona alapon) kell befizetni: a) a nem aranykoronára (papírkoronára, idegen pénznemre) szóló váltók után készpénzben fizetett illetéket; b) a pénzsorsjátékok engedélyilletékét abban az esetben, ha a játékterv a sorsjegyek árát vagy a betétek összegét nem aranykoronában állapítja meg; c) a beadványnak a bírósághoz való benyújtása előtt készpénzben befizetett törvénykezési illetéket, amelynek lerovását az adóhivatal a beadványban tanúsítja; d) a hatóságok és hivatalok részéről a járandóságból való levonás útján beszedett és az adóhivatal javára átutalt nyugta- és szerződési illetéket. A kiszabás alá eső s éppen ezért aranykoronában megállapítandó illetékeknél az illeték alapját a fennálló szabályok szerint törvényes fizetési értékben (papirkoronában) kell megállapítani és az így megállapított értékalapot kell aranykorona értékre átszámítani. Az átszámítást az értékelésre irányadó időpontnak megfelelő értékviszony szerint kell teljesíteni. Az illeték kiszabása az aranykoronában kifejezett értékalap után megfelelő tétel, százalék, fokozat stb. szerint aranykorona értékben történik. A visszterhes ingatlanvagyon-átruházási jogügyletek után előlegesen befizetendő illetékösszeg alapját az illetékkötelezettség keletkezése ideiében fennállott érték szerint papirkoronában kell megállapítani és ezt az értékalapot kell aranykorona értékre átszámítani. Az átszámításra nézve az illetékkötelezettség keletkezése ideiének megfelelő értékviszony az irányadó. Ha az előleges befizetés határidejének utolsó napja már a következő hónapra esik és az illetéket már a következő hónapban fizetik be, az illetékalapot ebben az esetben annak a hónapnak megfelelő értékviszony 8—9. S7. 267